Prémium megfizetéséről döntött a Kúria

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha a munkáltató hosszabb időszakra tűzött ki prémiumfeladatot és a munkavállaló munkaviszonya ennek az időszaknak az eltelte előtt megszűnt, a prémiumfeladat időarányos részének teljesítése esetén a munkavállalót az ezzel arányban álló prémiumösszeg megilleti.

Az alapügy

A felperes 2015. október 1-jétől állt kormánytisztviselői jogviszonyban az alperessel. A peres felek 2016. június 22-én „megállapodás rendkívüli célfeladat kiírásáról” elnevezésű megállapodást kötöttek, melyben a felperes részére rendkívüli, célhoz kötött feladatokat állapítottak meg.
A felperesnek az alapfeladatai körébe tartozó feladatok felgyorsításában, gyorsabb befejezésében kellett közreműködnie, teljesítménykövetelménye az adott időszak vonatkozásában megegyezett a célfeladat alapján végzendő feladatokkal.
A peres felek 2016. augusztus 31-én közös megegyezéssel megszüntették a felperes kormánytisztviselői jogviszonyát.
A 2016. szeptember 8-án kelt teljesítés igazolás azt tartalmazta, hogy bár az 1. célfeladat vonatkozásában teljesült a célfeladat, a felperest a teljesítéshez nyújtott személyi hozzájárulása alapján 0 havi illetményének megfelelő céljuttatás illeti meg. A 2. számú céljuttatás vonatkozásában megállapításra került, hogy az 2016. szeptember 30-án 102 %-ban teljesült, a felperes teljesítéshez nyújtott személyi hozzájárulását azonban e körben is 0 havi illetménynek megfelelő céljuttatásban állapították meg.
A felperes keresetében 3.148.903 forint elmaradt céljuttatás és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest arra hivatkozva, hogy a célfeladat teljesülése esetén járó illetmény teljes mértékéhez, míg a célfeladat 2. feladat vonatkozásában annak időarányos részéhez személyesen hozzájárult, és bár teljesítmény értékelése őt a legmagasabb kategóriában értékelte, indokolatlanul állapította meg a munkáltató, hogy a célfeladat megvalósulásához személyesen nem járult hozzá.
Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy diszkrecionális jogkörében dönthetett a felperest megillető céljuttatás mértékéről, a felperes személyes hozzájárulásának mértéke megállapítása során nem lehetett figyelembe venni a teljesítmény-értékelés adatait.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének megfelelően 3.148.903 forint elmaradt illetmény és kamata megfizetésére kötelezte a munkáltatót. Megállapította, hogy az alperes ugyanazt a felperesi munkát teljesítmény-értékelés során kivételesnek találta, a céljuttatásra való jogosultság vonatkozásában azonban indokolás nélkül 0 havi illetményére érdemesnek minősítette. Mivel nem igazolta, hogy a felperes állításának megfelelően nem járult hozzá a célfeladat teljesítéséhez, a célfeladat egy vonatkozásában a teljes céljuttatás, míg a célfeladat 2. vonatkozásában az időarányos céljuttatás megfizetésére kötelezte a munkáltatót.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatva az alperes marasztalását 1.575.720 forintra és kamatára szállította le, az ezt meghaladó keresetet elutasította.
Kifejtette, hogy az előre kitűzött célfeladat végrehajtásáért járó céljuttatás tartalma szerint prémiumnak minősül, így a közszolgálati tisztviselőnek a kitűzött feladata teljesítése esetén joga keletkezett a céljuttatás megfizetésére, a munkáltatót csak a célfeladat kitűzésekor illette meg a mérlegelés joga, a teljesítés esetén a kifizetéskor már nem. Részteljesítés esetén nem illeti meg a prémium a munkavállalót, kivéve, ha a munkáltató a kitűző intézkedésében erről kifejezetten rendelkezett.

A Kúria döntése

A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezve az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Megállapította, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 154. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a célfeladat kiírása prémiumként értelmezhető, ennek megfelelően az ezzel kapcsolatos követelés vonatkozásában irányadónak tekintendő az e körben kialakult bírói gyakorlat. E szerint, ha a munkáltató hosszabb időszakra tűzött ki prémiumfeladatot és a munkavállaló munkaviszonya ennek az időszaknak az eltelte előtt megszűnt, a prémiumfeladat időarányos részének teljesítése esetén a munkavállalót az ezzel arányban álló prémiumösszeg illeti meg. Ebben az esetben azt kell vizsgálni, hogy a munkáltatónál teljesült-e a teljes időszakra kitűzött prémiumfeladat. Amennyiben igen, s a munkavállaló munkaviszonya a prémiumidőszak letelte előtt megszűnik, úgy a munkavállalót megilleti a munkaviszonya megszűnéséig a prémium időarányos része, amennyiben a prémiumfeladat időarányos részét teljesítette.
Ettől az esettől el kell különíteni a részleges teljesítést, amely azt jelenti, hogy a kiírt feladatnak csak egy része teljesült a prémiumidőszak alatt. Ilyen esetben csak akkor jár a prémium arányos része, ha annak kifizetésére a munkáltató a részfeladatok teljesítése esetére is fizetési kötelezettséget vállalt. 100 %-os teljesítés esetén ezzel ellentétben a kiírt prémium összege időarányosan illeti meg a feladat teljesítésében részt vevő személyt.
Erre figyelemmel helytállóan kötelezte az elsőfokú bíróság a célfeladat 1. teljes időtartamára, illetve a célfeladat 2. időarányos részére járó céljuttatás megfizetésére az alperest.

(kuria-birosag.hu)

---