Jogszabályfigyelő 2024 – 49. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/121–124. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sérti a beteg döntési szabadságát, és ezzel az önrendelkezéshez való joggal összefüggő visszásságot valósít meg az az eljárás, amelynek során előzetesen, még a beavatkozás szükségességének konkrét felmerülte előtt beleegyező nyilatkozatot íratnak alá a szülő nővel a Pest Megyei Flór Ferenc Kórházban – állapította meg az alapvető jogok biztosa. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a szóbeli tájékoztatás rövid kivonatának hiánya a dokumentációban, a beleegyező nyilatkozatok olvashatatlanságának ténye, valamint a zárójelentés hibás volta a tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggő visszásságot okoz. Dr. Kozma Ákos többek között felkérte az emberi erőforrások miniszterét, fontolja meg a megfelelő szakértők bevonásával az egységes, minőségi betegtájékoztatók kidolgozási folyamatának a megindítását.
Az ombudsman felkérte a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház főigazgatóját, valamint az ÁEEK főigazgatóját – mint a fenntartó képviselőjét –, hogy teremtsék meg a tájékoztatáshoz, valamint az önrendelkezéshez való joggal, illetőleg a dokumentációs kötelességgel összefüggő szabályozás betartásának a feltételeit, valamint felkérte az ügyben érintett kórház főigazgatóját, hogy hívja fel a dolgozók figyelmét a betegtájékoztatás garanciális jelentőségére, annak a betegellátás biztonságára kiható fontosságára, és tegye lehetővé számukra jelentésének megismerését.
(ajbh.hu)
Alábbi cikkünkben a 2024/121–124. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!