Nem lehet beleegyezést kérni, ha a beavatkozásra még nincs szükség


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sérti a beteg döntési szabadságát, és ezzel az önrendelkezéshez való joggal összefüggő visszásságot valósít meg az az eljárás, amelynek során előzetesen, még a beavatkozás szükségességének konkrét felmerülte előtt beleegyező nyilatkozatot íratnak alá a szülő nővel a Pest Megyei Flór Ferenc Kórházban – állapította meg az alapvető jogok biztosa. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a szóbeli tájékoztatás rövid kivonatának hiánya a dokumentációban, a beleegyező nyilatkozatok olvashatatlanságának ténye, valamint a zárójelentés hibás volta a tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggő visszásságot okoz. Dr. Kozma Ákos többek között felkérte az emberi erőforrások miniszterét, fontolja meg a megfelelő szakértők bevonásával az egységes, minőségi betegtájékoztatók kidolgozási folyamatának a megindítását.

Egy édesanya a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztályának eljárásával összefüggő panaszbeadvánnyal fordult az alapvető jogok biztosához, amelyben sérelmezte, hogy a szülést megelőzően, illetve közben nem kapott megfelelő tájékoztatást. Kifogásolta ezenfelül, hogy a fellépő komplikációk ellenére nem végeztek császármetszést. Emellett nehezményezte, hogy a szülést követően sem tájékoztatták a szülés közben fellépő komplikációkról, azok mibenlétéről, illetve sem a baba állapotáról, sem arról nem kapott tájékoztatást, hogy gyermekét – születését követően – újra kellett éleszteni. Állítása szerint továbbá a zárójelentésben – annak ellenére, hogy kisfiát ezután szinte azonnal a budapesti SE I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikára szállították – az szerepel, hogy mindketten egészségesen otthonukba távoztak, és az illetékes védőnőt is erről informálták.
Dr. Kozma Ákos az AJB-913/2020. számú ügyben készült jelentésében feltárta, hogy a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztályán nemcsak a közvetlenül felmerülő, aktuális beavatkozáshoz kérnek előzetesen beleegyezést, hanem minden lehetséges beavatkozás elvégzésével összefüggésben előre beleegyező nyilatkozatot íratnak alá a szülő nővel, még a beavatkozás szükségességének konkrét felmerülte előtt.
Az ombudsman megállapította, hogy mindez ellentétes a megfelelő, egyéniesített, fokozatos tájékoztatáson alapuló önrendelkezési jog gyakorlásának elvével, sérti a beteg döntési szabadságát és ezzel az önrendelkezéshez való joggal összefüggő visszásságot valósít meg. Jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy a szóbeli tájékoztatás rövid kivonatának hiánya a dokumentációban, a beleegyező nyilatkozatok olvashatatlanságának ténye, valamint a zárójelentés hibás volta a tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggő visszásságot valósított meg.
Az alapvető jogok biztosa felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy fontolja meg a megfelelő szakértők – ETT, Egészségügyi Szakmai Kollégium, Integrált Jogvédelmi Szolgálat, alapjogi szakértő, egészségügyi kártérítési perekben jártas jogi szakemberek – bevonásával az egységes, minőségi betegtájékoztatók kidolgozási folyamatának a megindítását. Felkérte továbbá az ÁEEK főigazgatóját, hogy a fenntartásában álló egészségügyi intézmények tekintetében rendelje el a betegtájékoztatók és beleegyező nyilatkozatok online közzétételét annak érdekében, hogy azok tartalmáról a betegek idejében tájékozódhassanak, és módjuk legyen érdemi párbeszédre a szolgáltatóval.

Az ombudsman felkérte a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház főigazgatóját, valamint az ÁEEK főigazgatóját – mint a fenntartó képviselőjét –, hogy teremtsék meg a tájékoztatáshoz, valamint az önrendelkezéshez való joggal, illetőleg a dokumentációs kötelességgel összefüggő szabályozás betartásának a feltételeit, valamint felkérte az ügyben érintett kórház főigazgatóját, hogy hívja fel a dolgozók figyelmét a betegtájékoztatás garanciális jelentőségére, annak a betegellátás biztonságára kiható fontosságára, és tegye lehetővé számukra jelentésének megismerését.

(ajbh.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.