A „Pablo Escobar” nem lehet uniós védjegy
Az észszerűségre alapozta ítéletét a bíróság, amikor úgy döntött, hogy a kolumbiai drogbáró neve nem jegyezhető be védjegyként az Európai Unióban.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Harmincmillió forintot csaltak ki Mátészalkán egy férfitől, aki ukrán zárjegyes cigarettát akart venni, de még a helyette átadni tervezett, kartondobozokba csomagolt szalmát sem kapta meg. Három férfit bűnszövetségben elkövetett, jelentős kárt okozó csalás bűntettével vádol emiatt a Nyírbátori Járási Ügyészség.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség közölte: a vádlottak tavaly augusztusban kibéreltek egy kistehergépkocsit, és belerakták az előzőleg földdel elkevert szalmával megtöltött dobozokat. Egyikük ezután egy parkolóban átvett az áldozattól harmincmillió forintot, és közölte vele, hogy fél óra múlva, miután a pénzt odaadta az ukrán eladóknak, a közelben megkapja az árut.
A megbeszélt helyen aztán a sértett azt a jelenetet látta, hogy nagy sebességgel halad felé egy személyautó, mögötte a dobozokat szállító kistehergépkocsi, és a járművek után fut az a férfi, akinek odaadta a harmincmilliót. Utóbbi azt állította, hogy ismeretlenek erőszakkal elvették tőle a cigarettát és a pénzt is.
Valójában azonban a vádlottak a csalással szerzett milliókon megosztoztak, járműveket, műszaki cikkeket, ékszert vásároltak belőle, illetve felélték a pénzt – írták.
Az ügyészség a vádlottakra több évi fegyház-, illetve börtönbüntetés és pénzbüntetés kiszabását indítványozta a bíróságnak, valamint vagyonelkobzást is kért.
(MTI)
Az észszerűségre alapozta ítéletét a bíróság, amikor úgy döntött, hogy a kolumbiai drogbáró neve nem jegyezhető be védjegyként az Európai Unióban.
A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.
„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!