Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség vádat emelt azzal a férfival és társával szemben, akik két éven keresztül, több mint 60 millió forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek.
A vádirat szerint az egyik vádlott több szegedi székhelyű gazdasági társaságot is vezetett, részben egymást váltva. A gazdasági társaságok jellemzően építőipari tevékenységet folytattak, és a gazdasági eseményekről számlák is kiállítottak. A férfi azonban annak érdekében, hogy az általános forgalmi adó adónemben fennálló bevallási és befizetési kötelezettsége alól mentesüljön, a számlák nagy részét nem könyvelte le bevallásaiban, nem tüntette fel azok adótartamát.
A vádlott 2016 évtől kezdődően 2018 végéig öt gazdasági társaság képviseletében eljárva okozott mindösszesen 62 millió forint vagyoni hátrányt az állami költségvetésnek általános forgalmi adó adónemben.
A főügyészség vádat emelt egy másik férfival szemben is, aki az ötből az egyik gazdasági társaság vezetését vállalta el névlegesen a vádlott kérésére, és nyújtott ezzel segítséget a bűncselekmény elkövetéséhez, mintegy 2 millió forint értékben.
A főügyészség a gazdasági társaságokat ténylegesen vezető férfival szemben üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, hamis magánokirat felhasználásának vétsége és számvitel rendjének megsértése bűntette miatt emelt vádat. A társával szemben a vád nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette.
A korábbi elítélései kapcsán visszaeső férfi és társa bűnösségéről a Szegedi Törvényszék fog dönteni – derül ki a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség sajtóközleményéből.
(Jogászvilág)
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!