820 milliós csalás lehetett a meghiúsult kisteleki hotelberuházás


A Szegedi Törvényszék elé került vádlottak az ügyészség szerint hamis önerő-igazolással jutottak magyar és uniós költségvetési forrásból 822 millió forint támogatáshoz.

A nőt és a két férfit – egyikük ügyvéd – különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolják tettesként, illetve bűnsegédként.

Valótlan nyilatkozatokkal igazolhatták az önerőt

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2012 nyarán a társadalombiztosítás által nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatások fejlesztését is lehetővé tevő pályázati felhívást tett közzé. A vádirat szerint az egymással élettársi kapcsolatban álló férfi és nő 2012 szeptemberében nyújtottak be pályázatot az általuk vezetett és irányított cég nevében egy Kisteleken megvalósítandó hotel és gyógyközpont felépítésére. A pályázatuk célja egy olyan, 76 ágyas gyógyászati centrum kialakítása volt, ahol egy helyen 15 különböző testi és lelki gyógymódot kínáló szolgáltatás érhető el.

A pályázati dokumentáció szerint a beruházás összköltség mintegy 1,2 milliárd forint volt, ennek 70 százalékát, 849 millió forintot vissza nem térítendő támogatás fedezett volna, a vádlottak 350 millió forintot meghaladó saját forrása mellett. Az önerő meglétét a vádlottak valótlan tartalmú nyilatkozatokkal igazolták, többek között vádlott-társuk, egy szegedi ügyvéd által készített valótlan – az élettársak között létrejött – kölcsönszerződéssel, valamint egy letéti igazolással, amely szerint elhelyezték nála ügyvédi letétként az önerő teljes összegét. Ténylegesen azonban a vádlottak nem rendelkeztek a szükséges összeggel.

Tagadták a bűnösségüket

A projekthez az Európai Regionális Fejlesztési Alap 698 millió, a magyar állam 124 millió forint támogatást nyújtott. A vádlottak a kivitelezés megkezdése után röviddel a támogatást elnyerő céget eladták. Az új tulajdonos a támogatás összegét a beruházásra fordította, de az önerő hiánya miatt a kivitelezéssel 2016 végén leállt. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2017 áprilisában elállt a szerződéstől, és visszakövetelte a kifizetett teljes támogatási összeget.

A vádlottak 822 millió forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek. A nyomozás során a magyar hatóságok felhasználták az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) ajánlásában tett megállapításokat is.

Az ügyész a vádlottakra – beismerő vallomásuk esetén – hat-hat év börtön és 5-5 millió forint pénzbüntetés kiszabását kérte, és indítványozta, hogy öt évre tiltsák el őket a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, illetve az ügyvédi foglalkozástól.

A vádlottak az előkészítő ülésen tagadták bűnösségüket, ezért ügyükben a törvényszék tárgyaláson dönt majd. A másodrendű vádlott ügyvédje tanúk meghallgatását indítványozta annak bizonyítására, védence a bűncselekmény idején az önerőként felhasználandó 350 millió forintnál nagyobb forrással rendelkezett.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 23.

Két évre ítélték gyújtogatásért

Bosszúból több száz szalma- és szénabálát gyújtott fel egy férfi augusztusban, a Ceglédi Járásbíróság gyorsított eljárásban 2 év börtönbüntetésre ítélte csütörtökön; a döntés nem jogerős – közölte a Budapest Környéki Törvényszék.

2021. szeptember 23.

Varga Zs. András: a Kúria kitüntetett feladata a jogegység biztosítása

A 2011-ben megalkotott Alaptörvény, a korábbi ideiglenes alkotmánnyal egyezően, a jogegység biztosítását a Kúria kitüntetett feladataként jelölte meg – hangsúlyozta a Kúria elnöke a Magyar Jogász Egylet által rendezett 15. Magyar Jogászgyűlésen első napján, csütörtökön Balatonfüreden.