96 ezer forint pénzbüntetést ért a hamis bérleti szerződés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Veszprémi Járásbíróság 96.000 Ft pénzbüntetést szabott ki arra a férfira, aki ugyanezen bíróság előtt folyamatban volt perében egy hamis bérleti szerződést csatolt be.

A vádlottnak volt feleségével szemben a Veszprémi Járásbíróság előtt folyamatban volt házassági bontóperének a tárgyát képezte, hogy a vádlottnak mekkora összegű tartásdíjat kell megfizetnie a feleségnél maradó kiskorú gyermekek után. Ennek meghatározásához a bíróság vizsgálta a felek vagyoni viszonyait.

A vádlott emiatt megkérte az akkori élettársát, hogy írjanak alá egy olyan bérleti szerződést, mintha a vádlott az élettársának lakbért fizetne, azonban a nő azt nem írta alá. A vádlott ennek ellenére 2019 júliusában becsatolt egy olyan megállapodást, melyben bérbeadóként az élettársát tüntette fel, és amely alapján a vádlottnak havi 120.000 Ft bérleti díjat és 25.000 Ft rezsiköltséget kell fizetnie a részére. A valóságban a bérleti szerződés megkötésére nem került sor, a bérbeadó aláírása nem az élettársától származott.

A fenti cselekmény a hatályos Büntető Törvénykönyv rendelkezései alapján a hamis tanúzás egy speciális esetének minősül, annak ellenére, hogy a vádlott a polgári perben nem tanú volt.
A bíróság döntése jogerős.

(birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2020. március 13.

A pénzügyi fogyasztóvédelem egyes alapkérdései – és büntetőjog

A pénzügyi fogyasztóvédelem a fogyasztóvédelem dinamikusan fejlődő, folyamatosan formálódó területe, melynek rendszere, dogmatikai alapjai – a történeti előképek ellenére – nem szilárdultak meg. Napjainkban is mozgásban vannak egyes alapfogalmai, alapvető jogszabályai, szabályozási tárgykörének határai és az érvényesülését hivatott szervezetrendszer is.
2019. március 29.

Bosszúból nem érdemes eljárást indítani

Könnyű testi sértés, rágalmazás, levéltitok sértés – legtöbbször ilyen esetekben indul magánvádas eljárás a bíróságokon. Ezekben az ügyekben tulajdonképpen a magánvádló az ügyész, neki kell bizonyítania, hogy bűncselekmény történt és bármikor indoklás nélkül ejtheti a vádat. Az eljárás speciális szabályairól kérdezte az OBH dr. Fazekas Ágnest, a Budapest Környéki Törvényszék bíráját.