96 törvényt fogadott el tavasszal a parlament


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés a tavaszi ülésszakon 96 törvényt fogadott el, 5-tel többet, mint ősszel, ugyanakkor 43-mal kevesebbet, mint a tavalyi év első felében.


A parlament február 15-étől a korábbi ciklusok hasonló időszakához mérve kevesebb, 9 ülést tartott, amelyek átlagosan minden korábbinál tovább, négy napig zajlottak. A képviselők így elvileg összesen 13 napot és 16 órát töltöttek az ülésteremben, ami még mindig 30 százalékkal meghaladja a 2008-ban mért adatot, ugyanakkor 40 százalékkal elmarad a négy évvel ezelőtti értéktől.

Ezzel párhuzamosan szintén mintegy 40 százalékkal marad el a 2012-es adatoktól az elfogadott új törvények száma. A Ház a második Orbán-kormány félidejében 19 új törvényt hozott, a harmadikban pedig csak 12-t, eggyel többet mint 2008 azonos időszakában.

A már meglévő jogszabályok módosításában nincs ekkora különbség a jelenlegi és az előző ciklus között: a törvényhozás négy éve az első félévben 84, idén 68 jogszabályt írt át, ami majdnem háromszor több mint nyolc éve.

Kommentár a társadalombiztosítási törvényhez

Az elmúlt évek jogszabályi változásai megteremtették egy, a törvényhez kapcsolódó kommentár létjogosultságát, melynek segítségével átfogó képet kaphatunk a társadalombiztosítási rendszer alapjairól.

Rendelje meg kiadványunkat július 31-ig kedvezményesen!

Megrendelés >>

A törvényhozási statisztika része egy-egy nemzetközi szerződés elfogadása vagy módosítása is. A parlament 2016-ban eddig 16 ilyen egyezményt ratifikált, 2012-ben 27-et, az azt megelőző ciklusban pedig 13-at.

Az országgyűlési határozati javaslatok száma meredeken csökkenő tendenciát mutat. Míg 2008 tavaszán 80 ilyen javaslatot is elfogadtak, addig négy évvel később mindössze 58 hasonló előterjesztésről döntöttek, az idén pedig már csak 11-ről. Ezek egyike az egyetlen olyan elfogadott indítvány, amely kizárólag az ellenzéktől érkezett: a parlamentből távozó LMP-s Schiffer András javaslatára fogadtak el egy, a készülőben lévő euroatlanti szabadkereskedelmi megállapodást korlátozó döntést.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.

2024. május 17.

A mesterséges intelligencia jelenlegi állása és jövőbeli hatásai

Az AI Index világszerte elismert mint az egyik legmegbízhatóbb és legtekintélyesebb forrás, amelyet a mesterséges intelligencia fejlesztésének nyomon követésére alapítottak – a Stanfordi Egyetem Emberközpontú Mesterséges Intelligencia Intézete (HAI) gondozásában 2024. április 15-én megjelent hetedik jelentése a 2023-as adatok és trendek alapján.

2024. május 16.

Az Európai Unió Bírósága rést ütött az adóeljárási szabályainkon

Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák. Ez ugyanakkor nem csupán a külföldiek áfa-visszatérítésére lehet hatással, de bármely olyan áfa-ügyben is felhasználható, ahol az adóhatóság megtagadta a fellebbezés során benyújtott tények, bizonyítékok értékelését. Az ügy legfontosabb tanulságait a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőivel szedtük össze.