A 20 milliós kártérítés visszafizetésére kötelezte Burka Ferencet a a bíróság
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jogalap nélküli gazdagodás miatt a Debreceni Járásbíróság nem jogerősen arra kötelezte az elítéltet, hogy fizesse vissza a magyar államnak az általa a perújítás előtt kártalanításként kapott húszmillió forintot.
A bűncselekmény 1999 márciusában történt Újszentmargitán; betonvassal ketten brutálisan bántalmaztak egy sértettet, aki meghalt. A helyszínről egy antennát vittek el az elkövetők.
A bíróság az első- és a másodfokú eljárásban bizonyítottság hiányában felmentette a vádlottakat, idősebb Burka Ferencet – akit a keddi közleményben csak a neve kezdőbetűivel jelölnek – és fiát. Az ítélet után – az előzetes letartóztatás miatt – 2007-ben az idősebb férfi 20 millió, ifjabb Burka Ferenc 25 millió forint kártalanítást kapott. (1999 és 2005 között 2127 napot, illetve 2138 napot töltöttek előzetesben.)
Késedelmi kamatot kérnek 2018-tól számítva
Később két tanú terhelő vallomása miatt perújítási nyomozás indult, amelynek során új tárgyi bizonyíték került elő, illetve titkos adatszerzés útján új információ jutott a nyomozóhatóság birtokába.
A perújítási eljárásban első fokon társtettesként elkövetett emberölés miatt 12 év, illetve 10 év fegyházra ítélték a vádlottakat, majd másodfokon ezt 9 évre, illetve 7 év 6 hónapra enyhítette a Debreceni Ítélőtábla 2018-ban.
A kártalanítás visszatérítésére kezdeményezett polgári eljárás a két elítélt esetében elkülönült. Ezúttal a Debreceni Járásbíróságon az idősebb férfi ügyében hirdettek határozatot.
A felperes magyar állam a keresetében kártalanítás visszafizetése jogcímen húszmillió forint és annak 2018. szeptember 14-től járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest, ezt a Debreceni Járásbíróság kedden nem jogerősen megítélte – jelezte a szóvivő.
Speciális jogintézmény ad jogalapot
Dobó Dénes tájékoztatása szerint a bíróság nem osztotta az alperes azon álláspontját, amely szerint csak azokban az esetekben lehet visszakövetelni a büntetőeljárási törvény alapján a kártalanítást, amelyekben per nélkül fizetett az állam a fogvatartottnak, míg ha korábban perben döntöttek a kártalanításról, a jogerős polgári peres határozat jogerejét előbb le kell rontani perújítással.
A bíróság rámutatott: a büntetőeljárásról szóló törvényben szabályozott, a kártalanítás visszakövetelésére vonatkozó önálló jogintézmény megalkotásával a jogalkotó speciális jogintézményt teremtett. Ez jogalapot nyújt az állam számára az utóbb jogalap nélkülivé vált kártalanítás visszakövetelésére a kártalanítási perben lefolytatandó rendkívüli perorvoslati eljárás nélkül.
Nem találta a bíróság alaposnak az alperes által előterjesztett elévülési kifogást sem. Indokolásában kiemelte: a kártalanítás visszakövetelésére a Debreceni Ítélőtábla 2018. szeptember 13-án jogerőre emelkedett ítéletével nyílt lehetőség. Így a kártalanítás visszakövetelése szempontjából ez a dátum tekinthető az elévülés kezdő időpontjának. Az ötéves általános elévülési idő figyelembevételével a kártalanítás visszakövetelése iránti igény erre tekintettel nem évült el.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye – közölte a Debreceni Törvényszék.
(MTI)
