A befejezett peres ügyek száma meghaladta az érkezett ügyek számát

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

„Évtizedes, de talán azt is mondhatjuk, hogy évszázados távlatban kijelenthető: a magyar bírósági ítélkezés nagy részben Budapestre koncentrálódik. 2022-ben a Fővárosi Törvényszékre és az itt működő kerületi bíróságokra érkezett a bírósági ügyek 28 százaléka, és itt volt folyamatban az összes bírósági ügy 31 százaléka. Nem véletlen, hogy a Fővárosi Törvényszék nem csupán az ország legnagyobb ügyforgalmú, hanem a legnagyobb létszámú bírósága is. Az engedélyezett létszám közel 760 bíró és 2200 igazságügyi alkalmazott – ennyien teljesítenek szolgálatot a Fővárosi Törvényszéken és a kerületi bíróságokon” – mondta dr. Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezletét megelőző sajtótájékoztatón.

Az eseményen elhangzott, hogy míg 2022-ben 2,8 százalékos ügyérkezés-csökkenés volt megfigyelhető az ország bíróságain, a Fővárosi Törvényszéken az előző évihez képest 7,7 százalékos ügyérkezés-növekedés volt kimutatható. Az érkezések növekvő számával párhuzamosan a befejezések száma is nőtt – egészen pontosan 2,2 százalékkal.

A befejezett peres ügyek száma meghaladta az érkezett ügyek számát: a befejezett ügyek száma 56.168, az érkezetteké pedig 55.408, így kijelenthető, hogy az ország legnagyobb törvényszékén csökkent az úgynevezett peres ügyhátralék. A kedvező befejezés-érkezés arány következtében a folyamatban lévő peres ügyek száma a Fővárosi Törvényszéken 2020 óta folyamatosan csökken: 2022-ben például – 2021-hez viszonyítva – 3,2 százalékkal mérséklődött a folyamatban maradó peres eljárások mennyisége. E téren fontos eredmény, hogy járásbírósági szinten közel 10 százalékkal csökkent a folyamatban lévő ügyek száma.

A mennyiségi mutatókon túl jelentősége van az ítélkezés megalapozottságát, valamint az időszerűségét kifejező jelzőszámoknak is. Ezért történt központi intézkedés 2020 augusztusában, amely rendelkezés a két éven túl húzódó ügyek számának mérséklésére irányult. Az intézkedés következében 2020 augusztusa óta országosan 43,3 százalékkal csökkent a két éven túli peres ügyek száma. A Fővárosi Törvényszéken az intézkedés elrendeléséhez képest másfél év alatt, 2022 végére a két éven túli peres ügyek száma mintegy 37 százalékkal csökkent. Az ügyek elhúzódása kapcsán elhangzott, hogy azt jellemzően bíróságon kívüli okok magyarázzák: különösen a peres felek és
vádlottak nagy számát, valamint az idézési nehézségeket fontos e jelenség kapcsán megemlíteni A fentiek mellett fontos a bírósági ítélkezés társadalmi elfogadottságának vizsgálata is, vagyis, hogy az elsőfokú bíróság döntését a jogkeresők mennyire fogadják el, azaz a döntés ellen kívánnak-e jogorvoslattal élni. 2022-ben a Fővárosi Törvényszéken civilisztikai ügyszakban járásbírósági szinten az ügyek 90 százaléka esetében az ügyfelek nem éltek jogorvoslattal az ügydöntő határozattal szemben, de javult a jogerőre emelkedési arány a törvényszék elsőfokú büntető ügyszakában, valamint a polgári-gazdasági ügyszakában is. Elmondható tehát, hogy a Fővárosi Törvényszéken – sok esetben az ügyek jelentős nehézségi foka ellenére – a jogkereső közönség már az elsőfokú ítéleti döntéseket többségében elfogadja.

Az ítélkezés megalapozottsága tekintetében kiemelendő még az is, hogy a Fővárosi Törvényszék járásbírósági szintjén a polgári-gazdasági ügyszakban az országos átlagnál alacsonyabb mértékűre mérséklődött a hatályon kívül helyezési arány is 2021-hez képest.

A minőségi ítélkezéshez és a munkavégzéshez szükséges tárgyi és informatikai feltételek biztosítása mindenkor kiemelt központi igazgatási feladat, ennek keretében a Fővárosi Törvényszéken 2022-ben 219 millió forint értékben került sor a belső munkakörnyezet fejlesztésére, továbbá az elkövetkezőkben végrehajtandó beruházások tervezési feladataira is.

A COVID-vírus terjedésével egyidejűleg felértékelődött a bírósági munkavégzés során alkalmazott digitális megoldások jelentősége. Az informatikai fejlesztések körében különös hangsúlyt kapott a távmeghallgatási rendszer kiépítése, illetve fejlesztése és fenntartása. A távmeghallgatások előnyei között fontos megemlíteni az így elérhető jelentős anyagi megtakarítást, valamint a biztonsági szempontokat, hiszen ekként az előállítások száma relevánsan csökkenthető. Megjegyzendő, hogy a Fővárosi Törvényszéken 2022-ben 4141 távmeghallgatást tartottak.

A szomszéd országban tavaly kitört fegyveres konfliktus – az energiaárak drasztikus emelkedése okán – a Fővárosi Törvényszék gazdálkodását is nagyban befolyásolta, de más törvényszékek jó gyakorlatainak tanulmányozásával, a helyi sajátosságokat figyelembe vevő új munkaszervezési eljárások kialakításával sikerült a költségnövekedést jelentősen visszafogni. Dr. Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék elnöke zárszavában felhívta a figyelmet arra, hogy volt olyan szervezeti egységük, amely a munkaszervezés újragondolásával és a fűtésszabályozással együttesen közel 50 százalékos gázmegtakarítást tudott elérni a tavalyi évben. A Fővárosi Törvényszék elektromosárammegtakarítása pedig 2022 utolsó negyedévben a 21 százalékot is meghaladta.

Forrás: Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya

---