A bejelentett lakcímmel nem rendelkezők nem egyenlő eséllyel jutnak hozzá a szociális ellátásokhoz.

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az utóbbi évek szabályozási előrelépéseinek dacára még mindig nem garantált megfelelően, hogy a valamely okból állandó lakcímre bejelentkezni nem tudó, rászoruló családok másokkal azonos módon, akadályoktól mentesen hozzájussanak a nekik járó ellátásokhoz. Székely László ombudsman jelentésében részletes ajánlásokat fogalmazott meg, amelyeket megküldött az érintett szaktárcák, intézmények és szakmai szervezetek vezetőinek.

Az alapvető jogok biztosához forduló panaszos a beadványában azt sérelmezte, hogy a gyermekei jogán neki járó családi pótlékhoz azért nem jutott hozzá, mert a folyószámláját zárolták, a jelenlegi állandó lakcímre pedig önhibáján kívül nem tudott bejelentkezni, mert azt a főbérlő nem engedte. Egy civil szervezet pedig jelezte a biztosnak, hogy Magyarországon jelenleg problémás több ezer gyermek tényleges lakhatásának igazolása: hivatalosan rendezetlen lakcímük miatt a szülők a gyermekeik jogán igénybe vehető szociális és családtámogatási ellátásokhoz nem, vagy jelentős akadályok árán juthatnak hozzá.

A biztos előtt nem volt ismeretlen a probléma: egy korábbi jelentésben is kiemelte, hogy számos olyan személy van Magyarországon, aki nem hajléktalan, van életvitelszerű tartózkodásra szolgáló lakhelye – például albérlete – de abba valamilyen okból nem tud bejelentkezni. Számukra a hatóságok általában állandó lakcím hiányában a települési szintű lakcímkártya használatát javasolják. A biztos felhívta a figyelmet, hogy a települési szintű lakcímkártya tulajdonosát gyakran hajléktalannak vélik, így sokan a lakhatási helyzetük bizonytalanságából fakadó félelemből – az életvitelszerű közterületen tartózkodás szabálysértéssé minősítése után még érthetőbb módon – annak a látszatát is el szeretnék kerülni, hogy a közterületet életvitelszerűen használó hajléktalanoknak tűnjenek.

Az ombudsman rámutatott, hogy a lakcímkártyával nem rendelkező gyermekek, szüleik jelenleg ugyan hozzájutnak a legfontosabb, személyes alapszolgáltatásokhoz, de egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy ez a minimális „szolgáltatáscsomag” az állam gyermekvédelmi kötelezettségének teljeskörű teljesítése szempontjából nem elégséges. A jelentésben utalt arra, hogy pontos lakcím hiányában a pénzbeli ellátásokat folyószámlára is lehet kérni. A vizsgálat ugyanakkor feltárta, hogy ez az egyébként előremutató megoldás komoly hátrányokhoz vezethet. Egyes gyermekvédelmi körbe sorolt pénzbeli ellátások részben vagy teljesen mentesek ugyanis a végrehajtás alól, de ezen összegek a folyószámlára érkezve könnyen levonhatóvá válnak. A biztos felhívta a figyelmet, hogy ha a folyószámla például egyben hiteltörlesztő számla is, akkor a késedelmes tartozást azonnal, teljes összegében levonhatják a számlára érkező összegből, vagyis a gyermekvédelmi ellátások védelme e számlán nem biztosított.

Az ombudsman kiemelte, hogy a gyenge érdekérvényesítő képességű, a körülményeinek kiszolgáltatott, nehéz körülmények között élő szülőket, gyermekeiket fenyegeti leginkább az a veszély, hogy nem jutnak hozzá másokhoz hasonló módon a jogszerűen megállapított pénzbeli ellátásokhoz. A helyzet a biztos szerint összességében alkalmas arra, hogy közvetve az érintett gyermekek jogainak sérelméhez vezessen. Az elszegényedő, a banki ügyintézésben járatlan, kiszolgáltatott polgárok – a gyermekeikre is tekintettel – célzott, személyre szabott állami közreműködést igényelnek. Szükséges egy olyan támogató jogszabályi környezet folyamatos alakítása, aminek révén a gyermekek jogán járó ellátások mindenképp eljutnak a róluk gondoskodókhoz. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a pénzbeli ellátások átvételének adminisztratív akadályozottsága lassan, de biztosan az egész család anyagi ellehetetlenüléséhez, végső esetben akár a gyermekek családból való kiemeléséhez vezethet.

A jelenlegi aggályok, hiányosságok rendezése, az érintettek családok és gyermekek hatékonyabb jogvédelme érdekében az alapvető jogok biztosa részletes – jogalkotási, jogalkalmazási, illetve a jogtudatosság növelését szolgáló javaslatot tartalmazó – komplex „ajánlás-csomagot” fogalmazott meg. Intézkedésre kérte ennek nyomán a belügyminisztert, az emberi erőforrások miniszterét illetve az igazságügyi minisztert, ajánlást tett a Bankszövetség, a Magyar Államkincstár és a Magyar Posta Zrt. elnökének.

(ajbh.hu)

---