A bejelentett lakcímmel nem rendelkezők nem egyenlő eséllyel jutnak hozzá a szociális ellátásokhoz.

Az utóbbi évek szabályozási előrelépéseinek dacára még mindig nem garantált megfelelően, hogy a valamely okból állandó lakcímre bejelentkezni nem tudó, rászoruló családok másokkal azonos módon, akadályoktól mentesen hozzájussanak a nekik járó ellátásokhoz. Székely László ombudsman jelentésében részletes ajánlásokat fogalmazott meg, amelyeket megküldött az érintett szaktárcák, intézmények és szakmai szervezetek vezetőinek.

Az alapvető jogok biztosához forduló panaszos a beadványában azt sérelmezte, hogy a gyermekei jogán neki járó családi pótlékhoz azért nem jutott hozzá, mert a folyószámláját zárolták, a jelenlegi állandó lakcímre pedig önhibáján kívül nem tudott bejelentkezni, mert azt a főbérlő nem engedte. Egy civil szervezet pedig jelezte a biztosnak, hogy Magyarországon jelenleg problémás több ezer gyermek tényleges lakhatásának igazolása: hivatalosan rendezetlen lakcímük miatt a szülők a gyermekeik jogán igénybe vehető szociális és családtámogatási ellátásokhoz nem, vagy jelentős akadályok árán juthatnak hozzá.

A biztos előtt nem volt ismeretlen a probléma: egy korábbi jelentésben is kiemelte, hogy számos olyan személy van Magyarországon, aki nem hajléktalan, van életvitelszerű tartózkodásra szolgáló lakhelye – például albérlete – de abba valamilyen okból nem tud bejelentkezni. Számukra a hatóságok általában állandó lakcím hiányában a települési szintű lakcímkártya használatát javasolják. A biztos felhívta a figyelmet, hogy a települési szintű lakcímkártya tulajdonosát gyakran hajléktalannak vélik, így sokan a lakhatási helyzetük bizonytalanságából fakadó félelemből – az életvitelszerű közterületen tartózkodás szabálysértéssé minősítése után még érthetőbb módon – annak a látszatát is el szeretnék kerülni, hogy a közterületet életvitelszerűen használó hajléktalanoknak tűnjenek.

Az ombudsman rámutatott, hogy a lakcímkártyával nem rendelkező gyermekek, szüleik jelenleg ugyan hozzájutnak a legfontosabb, személyes alapszolgáltatásokhoz, de egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy ez a minimális „szolgáltatáscsomag” az állam gyermekvédelmi kötelezettségének teljeskörű teljesítése szempontjából nem elégséges. A jelentésben utalt arra, hogy pontos lakcím hiányában a pénzbeli ellátásokat folyószámlára is lehet kérni. A vizsgálat ugyanakkor feltárta, hogy ez az egyébként előremutató megoldás komoly hátrányokhoz vezethet. Egyes gyermekvédelmi körbe sorolt pénzbeli ellátások részben vagy teljesen mentesek ugyanis a végrehajtás alól, de ezen összegek a folyószámlára érkezve könnyen levonhatóvá válnak. A biztos felhívta a figyelmet, hogy ha a folyószámla például egyben hiteltörlesztő számla is, akkor a késedelmes tartozást azonnal, teljes összegében levonhatják a számlára érkező összegből, vagyis a gyermekvédelmi ellátások védelme e számlán nem biztosított.

Az ombudsman kiemelte, hogy a gyenge érdekérvényesítő képességű, a körülményeinek kiszolgáltatott, nehéz körülmények között élő szülőket, gyermekeiket fenyegeti leginkább az a veszély, hogy nem jutnak hozzá másokhoz hasonló módon a jogszerűen megállapított pénzbeli ellátásokhoz. A helyzet a biztos szerint összességében alkalmas arra, hogy közvetve az érintett gyermekek jogainak sérelméhez vezessen. Az elszegényedő, a banki ügyintézésben járatlan, kiszolgáltatott polgárok – a gyermekeikre is tekintettel – célzott, személyre szabott állami közreműködést igényelnek. Szükséges egy olyan támogató jogszabályi környezet folyamatos alakítása, aminek révén a gyermekek jogán járó ellátások mindenképp eljutnak a róluk gondoskodókhoz. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a pénzbeli ellátások átvételének adminisztratív akadályozottsága lassan, de biztosan az egész család anyagi ellehetetlenüléséhez, végső esetben akár a gyermekek családból való kiemeléséhez vezethet.

A jelenlegi aggályok, hiányosságok rendezése, az érintettek családok és gyermekek hatékonyabb jogvédelme érdekében az alapvető jogok biztosa részletes – jogalkotási, jogalkalmazási, illetve a jogtudatosság növelését szolgáló javaslatot tartalmazó – komplex „ajánlás-csomagot” fogalmazott meg. Intézkedésre kérte ennek nyomán a belügyminisztert, az emberi erőforrások miniszterét illetve az igazságügyi minisztert, ajánlást tett a Bankszövetség, a Magyar Államkincstár és a Magyar Posta Zrt. elnökének.

(ajbh.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Szavazzon kedvenc fotójára!
2019. november 13.

Szavazzon kedvenc fotójára!

A mindenki számára nyitott pályázatra idén négy témában nyújthatták be pályaműveiket a fotósok.

Elfogadta az Igazságügyi Bizottság az OBH elnökének beszámolóját
2019. november 13.

Elfogadta az Igazságügyi Bizottság az OBH elnökének beszámolóját

Vita nélkül fogadta el és terjeszti az Országgyűlés elé az Igazságügyi Bizottság az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének 2018. évi beszámolójáról szóló határozati javaslatát, miután a testület mai ülésén meghallgatta dr. Répássy Árpád elnökhelyettes tájékoztatását.

Ellenérték vagy kártérítés: áfa szempontból nem mindegy
2019. november 12.

Az Európai Unió Bírósága a közelmúltban újfent kijelentette, hogy a szerződésben kikötött kártérítés vagy kötbér is minősülhet egy szolgáltatás ellenértékének áfa szempontból. Ez azért nem mindegy, mert az ellenérték áfás, a kártérítés viszont nem. Mindez különösen az ún. hűségidős, vagy az egyéb határozott idejű szolgáltatásokat érintheti.

Helyreigazítás
2019. november 12.

Helyreigazítás

Az MTI közleménye nyomán 2019. november 8-án megjelent "Letartóztattak egy volt bírót" című cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy a gyanúsított nyugdíjazásáig többek között a Fővárosi Ítélőtáblán dolgozott bíróként.