A bírósági tárgyalás ismétlése nem jelent dupla annyi időt

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bírónak nem kell egy az egyben megismételnie a tárgyalási napokat, csak ismertetnie kell a korábbiak lényegét.

Kezdjük a legelején. Milyen esetekben kötelező megismételni egy tárgyalást?

Két esetben kell megismételni: ha az eljáró bíró, vagy a tanácstagok személye változik, illetve, ha a legutóbbi, érdemi tárgyalási nap óta eltelt 6 hónap. Érdemiről akkor beszélünk, ha azon a tárgyalási napon bizonyítást folytatott le a bíróság.

Viszonylag ritkán fordul elő, hogy az eljáró bíró személye változik, de lehet rá példa. Teljesen életszerű, hogy valaki nőként gyermeket vállal, családi okok miatt elköltözik, nyugdíjba megy, átkerül egy másik bíróságra, vagy egy felsőbb bíróságon folytatja tovább a pályafutását.

Ha nem egy bíró jár el az ügyben, hanem egy háromtagú tanács, akkor nagyobb erre az esély?

A tanácstagok esetében az új Büntetőeljárási Törvény leszűkítette a helyzetet, így ez pont, hogy ritkábban fordulhat elő. Ülnökök most már csak a katonai és a fiatalkorúak büntetőügyeiben vesznek részt, a kiemelt gazdasági ügyekben három bíróból álló tanács jár el, a többi ügyben egy bíró ítélkezik.

Másod- és harmadfokon is háromtagú bírói tanács tárgyalja az ügyeket, de ott legfeljebb két-három tárgyalási nap alatt ítélet születik, így az ismétlés nem igazán jellemző.

[box title=”Kommentár a büntetőeljárási törvényhez” style=”soft” box_color=”#007ac3″ radius=”0″]

A büntetőjogi reform záró akkordjaként megalkotott új büntetőeljárási törvényt az Országgyűlés 2017. június 13-án fogadta el, s a köztársasági elnök 2017. évi XC. törvényként (a továbbiakban: Be.) hirdette ki. A Be. 2018. július 1-jén lépett hatályba. A Be. kommentárt az teszi egyedülállóvá, hogy a szerzői valamennyien olyan kiváló büntetőjogászok, akik a törvény megalkotásában az igazságügyi miniszter által felkért szakértőként, a Szakértői Testület tagjaként, kodifikátorként vagy valamely jogi hivatásrend képviselőjeként aktív és közvetlen módon vettek részt.

További információ >>[/box]

Mit jelent maga a megismétlés? Ha egy tárgyalás újraindul, az azt jelenti, hogy a korábbi tárgyalások minden egyes mozzanatát meg kell ismételni?

A megismételt eljárás nem azt jelenti, hogy mindent az elejéről kell kezdeni és minden eljárási cselekményt, minden bizonyítást meg kell ismételni, vagy minden tanút újra ki kell hallgatni. A tárgyalás az ügy lényegének ismertetésével megismételhető. Az adott bíró vagy a bírói tanács elnöke tulajdonképpen összegzi a korábbiakat.

Ezek szerint, ha túl voltak már addig öt tárgyalási napon, akkor a megismételt eljárásban ez nem jelent újabb öt napot?

Nem kell újabb napokra gondolni. Ez nem úgy van, hogy azt a korábbi öt napot egy az egyben megismétli a bíróság, és a bírónak nem kell mindent szó szerint felolvasnia sem. Elképzelhető, hogy annak az öt napnak a lényege tényleg csak pár órát tesz ki. Ha az ismertetés befejeződik, akkor pedig az ügyész, a védő, és a vádlott észrevételt tehet, kérhetik az ismertetés kiegészítését, illetve az új Be. szerint indítványozhatják azt is, hogy a bíróság ismételjen meg bizonyos eljárási cselekményeket.

Kérhetik például, hogy a bíróság hallgasson ki újra egy tanút, vagy tartson újra helyszíni tárgyalást?

Így van, de ha ilyen indítvány érkezik, attól még nem kötelező megismételni az érintett eljárási cselekményeket, ezt mindig a bíró dönti el.

Említette még a hat hónapos túllépést is, amikor szintén meg kell ismételni a tárgyalást. Mi miatt állhat ennyi időn keresztül egy per?

Számos oka lehet: a kitűzött tárgyalási napon a felek nem jelennek meg, nem készül el egy szakértői vélemény, eltűnik valamelyik vádlott. Az új Be. azonban változtatott ezen is: ha 6 hónapon túl kellene a következő tárgyalást megtartani, csak akkor kötelező megismételni, ha a felek valamelyike, tehát az ügyész, a vádlott vagy a védő kéri.

Az új Büntetőeljárási Törvény a vádlottak távollétét illetően új szabályozást hozott. Nélkülük is folytatódhat most már a tárgyalás?

Kétféle helyzet adódhat. Van, amikor a vádlott ismeretlen helyen tartózkodik és nem sikerül felkutatni, ilyenkor a távollétes eljárás szabályai szerint tárgyalunk.

Az új Be. szerint ugyanakkor a vádlott előzetesen nyilatkozhat úgy, hogy nem kíván jelen lenni a tárgyalásokon. Ilyenkor kötelező a védőügyvéd, aki egyben az ún. kézbesítési megbízott is, rajta keresztül küldi a bíróság a vádlottnak az iratokat. Ha valaki később meggondolja magát, részt vehet a tárgyaláson, de egy újabb távolmaradáshoz már a bíró engedélye kell. Nincs ki-bejárás a tárgyalásról.

Elképzelhető azonban, hogy hiába nem akar valaki részt venni a tárgyaláson, a bíróság úgy dönt, fontos lenne, hogy megjelenjen. Ekkor személyes megjelenésre kötelezheti a vádlottat.

Milyen eszköze van a bírónak? Ha a vádlott nem megy el, de kimenti magát, vagy ha ki sem menti magát? Mit tehet a bíró, ha egy tanú vagy akár a védő nem jelenik meg?

Van egy fokozatosság, amit be kell tartani. Ha a vádlott nem jön el és nem menti ki magát, akkor meg kell tenni mindent a felkutatásával kapcsolatban és a végén akár elfogatóparancsot is ki lehet bocsátani vele szemben. Akkor is, ha ismerjük a lakcímét. Ha sorozatosan kimenti magát, a bíróság az orvosi igazolások ellenőrzésére kirendelhet egy szakértőt, hogy tényleg alapos okkal maradt-e távol.

A tanúnak tanúzási kötelezettsége van, nem dönthet úgy, hogy nem szeretne eljönni, vele szemben azonban nem lehet elfogatóparancsot kiadni, de elő lehet vezettetni és rendbírsággal is sújthatja őt a bíróság.  A védőt sem lehet elővezettetni, de rendbírságot ő is kaphat, ami akár egymillió forint is lehet. Ha nincs vis maior helyzet, akkor a védőnek mindenképpen gondoskodnia kell helyettesről.

De gondolom méltányolható, ha valaki hirtelen megbetegszik, vagy koccan az autójával, miközben jön a bíróságra.

Ezért fontos, hogy bármilyen akadály felmerül, időben jelentse be, az igazolást később kell csatolni. Ha hirtelen történik valami, amit nem lehet előre bejelenteni, akkor érdemes azonnal értesíteni a bíróságot. Például ha valaki útközben balesetet szenved, betelefonál, ezt a bíróság úgy veszi, hogy előzetesen kimentette magát, az igazolást pedig később csatolhatja.

Milyen esetekben halaszthatja el a tárgyalást a bíróság?

Halasztani akkor kell, ha a tárgyalás megtartásának ún. törvényes akadálya van. Ha például nem jön el valaki, akinek a jelenléte kötelező lenne: a vádlott, a védő, vagy egy tanú, aki nélkül viszont nem lehet folytatni a bizonyítást. Vagy nem készült el mondjuk az adott tárgyalási napra a szakértői vélemény.

Volt már példa arra is, hogy bombariadó volt a bíróságon, ilyenkor is halasztani kell, vagy mondjuk meg is betegedhet a bíró. Ilyen esetekben mondjuk azt, hogy „a bíróság működésében felmerülő ok”.

A bíróság mindig arra törekszik, hogy egy tárgyalási napon befejezhető legyen egy ügy, ami sokszor nem lehetséges, sőt van, hogy eleve lehetetlen, mert olyan kiterjedt bizonyításra van szükség, de az elsődleges cél az egy tárgyalási nap.

(birosag.hu)

---