A bíróságok feladata az igazságszolgáltatás függetlensége

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Darák Péter, a Kúria elnöke szerint e nélkül nem lehetséges a jogállamiság és a jog előtti egyenlőség.

Minden legfelsőbb bíróság kötelessége az igazságszolgáltatás függetlenségének védelme, e nélkül nem lehetséges a jogállamiság és a jog előtti egyenlőség – mondta Darák Péter, a Kúria elnöke hétfőn Budapesten.

A Kúria meghívására 19 – elsősorban kelet-közép-európai – ország legfelsőbb bíróságának bírái tanácskoznak a fővárosban június 4. és 7. között. A program megnyitóján elmondott beszédében Darák Péter kiemelte: a 21. századi jog – és különösen annak alkalmazása a bíróságok által – egyre fontosabb szerepet játszik a társadalmi konfliktusok rendezésében szerte a világon.

Kifejtette: az európai jogi és politikai fejlődés egyik legnagyobb eredménye a hatalmi ágak szétválasztása és ennek következményeként az igazságszolgáltatás függetlenségének elve. Ugyanakkor az is lényeges, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége nem jelenti annak teljes elszigetelődését más hatalmi ágaktól, lényeges a párbeszéd és az együttműködés az elkülönített ágak között – magyarázta.

A Kúria elnöke hangsúlyozta: fontos az igazságszolgáltatás hitelessége, kiszámíthatósága és átláthatósága, hogy az emberek bízzanak a bíróságokban és a jogállamiságban.

Felidézte: az 1990-es demokratikus átmenet új fejezetet nyitott a magyar igazságszolgáltatás történetében. Az azóta eltelt évtizedekben az igazságszolgáltatás intézményi keretét korszerűsítették, átfogó reformokat hajtottak végre. Ez a folyamat szimbolikusan a Kúria visszaállításával fejeződött be 2012-ben – mutatott rá.

Kitért rá: az írott jog folytonos változása, Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz, a bírósági döntések feletti alkotmányos kontroll és nem utolsósorban a társadalom igénye a gyors és megfelelő ítélkezés iránt állandó kihívást jelent.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Darák Péter közölte: a Kúria éppen ezért stratégiai tervet dolgozott ki, amelynek értelmében rendszeresen elemzik a bírói döntéseket és szoros kapcsolatot tartanak fenn az alsóbb bírósági szintekkel. A Kúria megerősítette szakmai együttműködését az akadémia képviselőivel és az Alkotmánybírósággal – tette hozzá.

Elmondta: a közös munka azonban nem érhet véget az országhatároknál, a Kúria aktívan részt vesz a nemzetközi együttműködésekben a legfelsőbb bíróságok és a nemzetközi jogi fórumok között. Például nemrégiben fejeződött be egy uniós együttműködési projekt a lett, a litván és a spanyol legfelsőbb bírósággal, valamint két egyetemmel – jegyezte meg.

A Közép- és Kelet-Európai Főbírók Találkozóján a tapasztalatcserén túl több, az igazságszolgáltatást és ítélkezést érintő aktuális témáról is tartanak előadásokat. A témák között szerepel a bírói függetlenség, az igazságszolgáltatás finanszírozása, a legfelsőbb bíróságok szerepe és hatásköre, a bírósági reformok, a bíróságok kommunikációja, valamint az ítélkezés gyorsasága. A cél az, hogy fórumot biztosítsanak a főbíróknak, hogy megismerjék a jó gyakorlatokat és a nemzeti megoldásokat.

A találkozót amerikai kezdeményezésre rendezték meg először 2011-ben, és minden évben más országban tartják. Összesen 13 legfelsőbb bírósági elnök vesz részt a budapesti rendezvényen, továbbá Kínából és az Egyesült Államokból is érkezik delegáció.

(MTI)

---