A cseh szankciós politika szigorúbb lesz, mint az EU-s


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nemzeti szankciós törvényt fogadott el csütörtökön a cseh parlament felsőháza.

Miután a jogszabályt a képviselőház már korábban megszavazta, életbe lépéséhez most már csak az államfő aláírása szükséges. Milos Zeman jelezte, hogy nem ellenzi a jobbközép kormány által kezdeményezett törvény elfogadását.

A várhatóan január elsején életbe lépő törvény lehetővé teszi, hogy a cseh kormány büntetőintézkedéseket vezessen be olyan külföldi társaságok vagy személyek ellen, akik súlyosan megsértik a cseh jogszabályokat. Az állam például megakadályozhatja, hogy belépjenek az ország területére, illetve befagyaszthatja csehországi vagyonukat.

Cseh politikusok nem titkolják, hogy a jogszabály gyorsított eljárású elfogadása összefüggésben van Oroszország Ukrajna elleni háborújával. Jan Lipavsky külügyminiszter november közepén bejelentette, hogy az új jogszabály alapján a kormány nemzeti szankciós listára helyezne olyan személyeket és szervezeteket, akik segítik Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszerét.

Jan Lipavsky a közszolgálati televízióban kifejtette: a cseh szankciós listán az első szakaszban néhány orosz és fehérorosz állampolgár szerepelne. A miniszter szerint Csehország szigorúbb lesz ebből a szempontból, mint az Európai Unió. „A cseh külpolitika számára ez fontos eszköz lesz” – tette hozzá a miniszter. A listára felveendő személyeket vagy szervezeteket a külügyi tárca fogja javasolni a kormánynak.

A tévé értesülései szerint a cseh szankciós listára olyan oroszok neve kerülhetne fel, akik komoly beruházásokat hajtottak végre Csehországban, de nem szerepelnek az európai szankciós listán. A cseh nemzeti szankciós listára felkerülő személyek vagy cégek ez ellen bírósági úton kérhetnek jogorvoslatot.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Aláírták a négyoldalú megállapodást az igazságügyi reformhoz kapcsolt béremelésről

A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet. 

2024. november 22.

Feltárták a szervezett bűnözés trendjeit

A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.