A cseh szankciós politika szigorúbb lesz, mint az EU-s


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nemzeti szankciós törvényt fogadott el csütörtökön a cseh parlament felsőháza.

Miután a jogszabályt a képviselőház már korábban megszavazta, életbe lépéséhez most már csak az államfő aláírása szükséges. Milos Zeman jelezte, hogy nem ellenzi a jobbközép kormány által kezdeményezett törvény elfogadását.

A várhatóan január elsején életbe lépő törvény lehetővé teszi, hogy a cseh kormány büntetőintézkedéseket vezessen be olyan külföldi társaságok vagy személyek ellen, akik súlyosan megsértik a cseh jogszabályokat. Az állam például megakadályozhatja, hogy belépjenek az ország területére, illetve befagyaszthatja csehországi vagyonukat.

Cseh politikusok nem titkolják, hogy a jogszabály gyorsított eljárású elfogadása összefüggésben van Oroszország Ukrajna elleni háborújával. Jan Lipavsky külügyminiszter november közepén bejelentette, hogy az új jogszabály alapján a kormány nemzeti szankciós listára helyezne olyan személyeket és szervezeteket, akik segítik Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszerét.

Jan Lipavsky a közszolgálati televízióban kifejtette: a cseh szankciós listán az első szakaszban néhány orosz és fehérorosz állampolgár szerepelne. A miniszter szerint Csehország szigorúbb lesz ebből a szempontból, mint az Európai Unió. „A cseh külpolitika számára ez fontos eszköz lesz” – tette hozzá a miniszter. A listára felveendő személyeket vagy szervezeteket a külügyi tárca fogja javasolni a kormánynak.

A tévé értesülései szerint a cseh szankciós listára olyan oroszok neve kerülhetne fel, akik komoly beruházásokat hajtottak végre Csehországban, de nem szerepelnek az európai szankciós listán. A cseh nemzeti szankciós listára felkerülő személyek vagy cégek ez ellen bírósági úton kérhetnek jogorvoslatot.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.