A fiatalok foglalkoztatási lehetőségeit vizsgálja az ombudsman
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Minden uniós tagországot érintenek a jövő nemzedékek elhelyezkedési problémái. A helyzet elemzésére, az álláspontok megvitatására, megoldások és lehetőségek közös keresésére műhelybeszélgetésre hívták az érdeklődő szakembereket az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalába.
A 15-24 évesek munkanélkülisége európai szinten kétszerese a teljes népesség munkanélküliségi rátájának. Magyarországon ez a különbség 2,5-szeres, de van olyan tagállam, ahol 4-szeres. Ilyen például Luxemburg. A tagországok között nagy az ifjúsági munkanélküliség szóródása, Németországban mindössze 7,4%.
A helyzet Görög- és Spanyolországban a legkritikusabb, ott ez az arány 55 százalék felett van. A legtöbb tagállamban a férfiak munkanélkülisége magasabb a fiatalok között, Magyarországon a helyzet fordított (27, illetve 27,8%).
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 2013-ban „Méltó kezdet – A fiatalok foglalkoztatási lehetőségei” címmel projektet indított. Az alapvető jogok biztosa a fiatal korosztály munkavállalásával, elhelyezkedésével kapcsolatos problémák alapjogi aspektusú vizsgálatát azért tartotta kiemelten fontosnak, mert a fiatal felnőttek munkanélkülisége hazánkban is komoly problémát, kihívást jelent az egész társadalom számára. A 2013. június 21-i műhelybeszélgetés célja a helyzet elemzése, az álláspontok megvitatása, a megoldások és lehetőségek közös keresése volt.
Dr. Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa meghívójában úgy fogalmazott, hogy az Alaptörvény XII. cikk (1) bekezdésében biztosított, munkához és foglalkoztatáshoz való jog szociális jogi jellegéből következően az állam nemcsak elismerni köteles a munkához való jogot, hanem megfelelő feltételek megteremtésével köteles elősegíteni annak érvényesülését. Ez a gyakorlatban olyan aktív magatartást, cselekvési kötelezettséget jelent az állam számára, amely előmozdítja a széles körű foglalkoztatás megvalósítását.
A projekt keretében ezért áttekintik, hogy milyen intézkedések várhatóak a fiatalok elhelyezkedését, vállalkozóvá válásának elősegítését illetően, illetve eltérő nehézségekkel küzdenek-e az iskolából kikerülő, pályakezdő fiatalok (18-25 évesek) és azok, akik már rendelkeznek néhány év munkatapasztalattal (25-35 évesek). Vizsgálják továbbá, hogy milyen különbségek vannak az általános iskolát, szakmunkásképzőt végzettek, az érettségivel rendelkezők, illetve a felsőfokú végzettségű fiatalok munkavállalási nehézségei között.
Vizsgálataik kiterjednek arra is, hogy sikeresen működik-e az oktatás és a foglalkoztatás összekapcsolása, valamint van-e lehetőség arra, hogy a pályakezdő fiatalok olyan munkahelyen dolgozhassanak, amely megfelel annak a szakiránynak, amelyen tanultak. Fontosnak tartják azt is megvizsgálni, hogy megfelelően készíti-e fel az oktatási rendszer a gyakorlatba kilépő pályakezdőt, illetve milyen lehetőségei vannak a diákoknak arra, hogy már a tanulmányaik ideje alatt gyakorlati tapasztalatot is szerezhessenek.
