KIM: megalapozatlan az ombudsman beadványa


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) megalapozatlannak tartja az alapjogi biztos Alkotmánybírósághoz írt beadványát, amelyben Szabó Máté az új Ptk. „aggályos fogalom-meghatározásának” felülvizsgálatát és megsemmisítését kérte.


A tárca közleményében felidézte: Szabó Máté korábban azt közölte, hogy álláspontja szerint a „közeli hozzátartozó” meghatározásáról szóló bekezdés egyik pontja ellentétes az alaptörvényben foglaltakkal. Emellett a beadványában kifogásolta, hogy a bejegyzett élettársakra utalás kimaradt a „közeli hozzátartozó” fogalmából.

A KIM szerint a bejegyzett élettársi kapcsolatról nem az új Ptk., hanem külön törvény, a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvény rendelkezik. A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény értelmében a bejegyzett élettársi kapcsolatra általában a házasságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, és csak a házasságtól eltérő jogkövetkezményeket állapítja meg a külön törvény. Vagyis a bejegyzett élettársak jogai és kötelezettségei – a külön törvényben meghatározott kivételekkel – a házastársak jogaival és kötelezettségeivel azonosak – fejtették ki.

A két törvény rendelkezéseinek együttes értelmezéséből az következik, hogy a bejegyzett élettárs az új Ptk. hatálybalépése után is közeli hozzátartozónak minősül – hangsúlyozta közleményében a KIM.

A jövő év március 15-től hatályos új Ptk.-t az Országgyűlés az idén, tavaszi ülésszakának első napján, február 11-én fogadta el, majd február 26-án jelent meg a Magyar Közlönyben Áder János köztársasági elnök aláírásával.

Schiffer András (LMP) független országgyűlési képviselő március 14-én fordult Szabó Mátéhoz, hogy kezdeményezze az új Ptk. alkotmányossági felülvizsgálatát.

Kőrös András kúriai bíró június 13-án egy szakmai fórumon azt mondta: az élettársi kapcsolat védelme gyengült, a házastársi vagyonjog szabályai gazdagodtak a hatályos rendelkezésekhez képest az új polgári törvénykönyvben.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala csütörtöki közleményében azt írta: több panaszos, köztük országgyűlési képviselők, jogvédő civil szervezetek is beadványban kérték az alapvető jogok biztosát, hogy az új polgári törvénykönyv egyes rendelkezéseivel kapcsolatban kezdeményezze az Ab eljárását.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.