Már 30 nap a fizetési határidő


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Július 1-el lép hatályba a Ptk. márciusban elfogadott módosítása, mely szerint a fizetési határidő főszabály szerint 30 napra csökken, a késedelmi kamat pedig a jegybanki alapkamat plusz 8 százalékpontra nő. A kötelezett behajtási költségátalányt is fizet.


Az új szabályokat a 2013. március 16-a után kötött szerződésekre kell alkalmazni 2013. július 1-től kezdődően, a módosításokat a 2013. évi XXXIV. törvény tartalmazza, a változások július 1-el beépülnek a Ptk-ba.

Az első lényeges módosítás, hogy ha a felek a szerződésben nem rendelkeznek a teljesítési határidőről, akkor a pénztartozást főszabály szerint a számla, illetve a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül kell teljesíteni (Ptk. 292/A §).

Ettől eltérően, a jogosult teljesítésétől számított 30 napon belül kell teljesíteni a pénztartozást, ha

  • a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvétele a jogosult teljesítését (építési, valamint szerelési szerződés esetén az átadás-átvételi eljárás befejezését) megelőzte;
  • nem állapítható meg egyértelműen a jogosult fizetési felszólítása vagy számlája kézhezvételének időpontja; vagy
  • a kötelezettnek fizetési felszólítás vagy számla bevárása nélkül teljesítenie kell fizetési kötelezettségét.

Szintén fontos változás, hogy gazdálkodó szervezetek közötti szerződésben az ellenkező bizonyításáig a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult gazdálkodó szervezet hátrányára eltérő szerződési feltételnek kell tekinteni a pénztartozás teljesítésére 60 napnál hosszabb határidőt meghatározó szerződési feltételt. Ez a szabályozás különösen kedvező a kereskedelmi láncok beszállítóinak, hiszen nem volt ritka a fél éves fizetési határidőt megállapító szerződés sem.

Másként számoljuk a késedelmi kamatot

Július 1-től kezdődően a kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére (eddig a késedelmet megelőző naptári félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat volt az irányadó).

A gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéseinél felszámítható késedelmi kamat a jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értéke, az eddigi héttel szemben. A késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles (Ptk. 301/A §).

Amennyiben a tartozás összege idegen pénznemben van meghatározva, akkor júliustól az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamatot, ennek hiányában a pedig a pénzpiaci kamatot kell alapul venni.

Behajtási költségátalányt is fizetni kell

Új rendelkezés, hogy ha a kötelezett késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére legalább 40 eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerint megfelelő forintösszeget megfizetni.

E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól (azaz például a késedelmi kamat emellett is jár); a kártérítésbe azonban beszámít a behajtási költségátalány összege. Ettől eltérő kikötés semmis.

A fizetési határidőkre és a késedelemre vonatkozó rendelkezéseket a közbeszerzési eljárásokban is alkalmazni kell, a szerződő hatóság (ajánlatkérő) és a gazdálkodó szervezettel létrejött szerződések vonatkozásában.


Kapcsolódó cikkek

2022. június 30.

Mit tehet a munkaadó ha a munkavállaló köddé válik?

Számtalan esetet hallani arról, hogy a munkáltató a kiválasztási folyamat során visszajelzés nélkül tűnik el, vagy amikor a munkavállaló egyszerűen úgy vet véget a munkaviszonyának, hogy nem megy munkába többé – derül ki a Bán & Karika Ügyvédi Társulás elemzéséből.

2022. június 29.

Dél-koreai autómárkák trükközhettek a károsanyag-kibocsátással

Dél-koreai autómárkákhoz használt, a károsanyag-kibocsátási adatokat meghamisító eszközök használata miatt indított vizsgálat keretében szoftvereket és tervdokumentumokat foglaltak le Németországban és Luxemburgban – közölte az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű uniós ügynökség (Eurojust).