Több mint 50 év után kerülhet szabadlábra a Manson banda tagja
Több mint öt évtized után először javasolta az illetékes kaliforniai testület Charles Manson amerikai szektavezér egyik követője, Patricia Krenwinkel feltételes szabadlábra helyezését.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A közszolgálati jogviszonyban különös tekintettel a kötött létszámgazdálkodásra a munkáltatónak meghatározott létszámmal kell ellátnia a feladatát és e kötelezettségét akkor is teljesítenie kell, amikor valamely álláshelyet betöltő kormánytisztviselő meghatározott ideig nem tud munkát végezni. Erre az esetre lehetőséget biztosít a törvény a munkáltatónak arra, hogy a feladatai ellátása érdekében a távollévő kormánytisztviselő helyettesítéséről határozott idejű közszolgálati tisztviselői jogviszony létesítésével gondoskodjon.
Az alapügy
A felperes 2009 januárjában létesített határozott időtartamra közszolgálati jogviszonyt az alperes jogelődjével egy tartósan távollévő köztisztviselő helyettesítésére.
Rögzítették azt is, hogy a határozott idő lejártával a közszolgálati jogviszonya megszűnik. Ezt követően hat alkalommal módosították a köztisztviselő (később kormánytisztviselő) kinevezésének határozott időt kikötő rendelkezését azzal, hogy a foglalkoztatására mindig más távollévő kormánytisztviselő helyettesítése miatt került sor.
Közben a felperes gyermeke születése miatt tartósan távol volt, határozott idejű kormányzati szolgálati jogviszonya azonban változatlanul fennmaradt. Visszatérését követően az alperes ismételten határozott idejű jogviszonyban kívánta foglalkoztatni a felperest, aki a kinevezés módosítást nem fogadta el, így kormánytisztviselői jogviszonya a határozott idő lejártával 2016. október 13-ával megszűnt.
A felperes azt állította, hogy kinevezése többszöri módosításában a határozott idő kikötésére jogellenesen került sor, kormánytisztviselői jogviszonya így jogellenesen került megszüntetésre, ezért keresetében a jogkövetkezmények alkalmazását kérte. Az alperes arra hivatkozva indítványozta a kereset elutasítását, hogy intézkedései megfeleltek a jogszabályi rendelkezéseknek, a felperes határozott idejű foglalkoztatására munkaáltató jogos érdek fennálltára tekintettel helyettesítés céljából került sor.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, a másodfokú bíróság azonban megállapította, hogy a munkáltató 2016. október 3-án jogellenesen szüntette meg a felperes kormányzati szolgálati jogviszonyát. Rögzítette, hogy a felek között nem volt vitatott az a tény, hogy az alperes valamennyi alkalommal egy tartósan távollévő munkatárs helyettesítése érdekében foglalkoztatta a felperest, aki minden esetben átvette a helyettesítendő személy munkakörét, így foglalkoztatására a törvényben meghatározott okból került sor. A törvényszék álláspontja szerint a munkáltató intézkedése nem felelt meg a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás követelményének.
A Kúria döntése
Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Megállapította, hogy míg a Munka Törvénykönyve alapvetően diszpozitív szabályokat tartalmaz és széles körű lehetőséget biztosít a feleknek a törvény rendelkezéseitől való eltérésre, a közszolgálati tisztviselő jogviszonyban a költségvetési fegyelem biztosítása érdekében a jogviszonyok alakíthatósága korlátozott, azok elsődleges tartalmát a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény rendelkezései állapítják meg. Ezektől eltérni általában csak kifejezett jogszabályi felhatalmazás alapján lehet, így a törvény főként kógens szabályokból áll.
A közszolgálati tisztviselői jogviszony minden elemét teljes körűen szabályozza, ezért az Mt. nem minősül a Kttv. háttérszabályának, annak rendelkezései a közszolgálati tisztviselői jogviszonyban nem alkalmazandóak.
Mindkét törvény az egymással hierarchikus viszonyban álló felek munkavégzésre vonatkozó szabályait tartalmazza, rendelkezései között fellelhetők a határozott időre szóló jogviszony létesítésének korlátai is.
Az Mt. nem zárja ki határozott idejű munkaviszony létesítését, maximális mértékét azonban 5 évben határozza meg és korlátozza annak meghosszabbítása lehetőségét (Mt. 192. §).
Ezzel ellentétben a Kttv. más módon biztosítja a kormánytisztviselő garanciális jogait a határozott idejű foglalkoztatás körében, amikor a 38. § (2) bekezdése előírja, hogy határozott idejű kormányzati szolgálati jogviszony létesítésére csak meghatározott feltételek fennállta – tartósan távollévő kormánytisztviselő helyettesítése céljából, esetenként szükségessé váló feladat elvégzésére vagy tartós külszolgálat ellátása érdekében – kerülhet sor.
Ilyen jellegű tiltást tartalmazott korábban a Ktv. is. A törvény nem rendelkezik arról, hogy mennyi lehet a határozott idejű foglalkoztatás időtartamának maximális mértéke és nem korlátozza az ugyan azon felek között ismételten határozott időre létesített jogviszonyok létrehozásának lehetőségét sem. Mindössze azt az esetet szankcionálja, amikor a nélkül kerül határozott időre kinevezésre a közszolgálati tisztviselő, hogy a törvényben rögzített feltételek fennállnának, ebben az esetben a Kttv. 38. § (4) bekezdése szerint a jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni.
Mindezekből megállapítható, hogy jelentősen eltér egymástól a versenyszféra és a közszféra határozott idejű foglalkoztatására vonatkozó szabályrendszere és a jogalkotó – a jogviszonyok speciális jellegére tekintettel – eltérő módon szabályozza a garanciális feltételeket is.
A közszolgálati jogviszonyban különös tekintettel a kötött létszámgazdálkodásra a munkáltatónak meghatározott létszámmal kell ellátnia a feladatát és e kötelezettségét akkor is teljesítenie kell, amikor valamely álláshelyet betöltő kormánytisztviselő meghatározott ideig nem tud munkát végezni. Erre az esetre lehetőséget biztosít a törvény a munkáltatónak arra, hogy a feladatai ellátása érdekében a távollévő kormánytisztviselő helyettesítéséről határozott idejű közszolgálati tisztviselői jogviszony létesítésével gondoskodjon.
Több mint öt évtized után először javasolta az illetékes kaliforniai testület Charles Manson amerikai szektavezér egyik követője, Patricia Krenwinkel feltételes szabadlábra helyezését.
A Mol arra kéri a vásárlókat, a benzinkutaknál a fizetéskor minden esetben mutassák be a forgalmi engedélyüket, hogy a pénztárnál a hatósági árra tudják módosítani a vásárlás összegét – hívta fel a figyelmet pénteki közleményében a társaság.
Péntektől csak magyar rendszámú autók tankolhatnak a magyarországi benzinkutakon rezsicsökkentett árú üzemanyagot – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!