Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
A holland bírók és ügyészek több mint fele szembesült már fenyegetéssel vagy megfélemlítéssel, legtöbbször az általuk kezelt, szervezett bűnözéssel kapcsolatos ügyek során – olvasható az Investico oknyomozó újságírói hírportál és a De Groene Amsterdammer hetilap közös felmérésben.
A felmérést a bírák és ügyészek szakszervezetének, a Holland Igazságügyi Szövetségnek (NVvR) a tagjai körében végezték el, amiből az derült ki, hogy a válaszadók közel fele az alvilágból származó fenyegetések miatt kevésbé érzi magát biztonságban a munkája során, és ez kihat szakmai tevékenységére is.
A De Groene Amsterdammer szerint a bírák közel harmada változtatott munkamódszerén, például nevük helyett kódot használnak az ügyiratokon. A hetilap emlékeztetett a Ridouan Taghi marokkói-holland drogbáró vezette bűnszervezettel kapcsolatos nagyszabású büntetőeljárásra, amellyel összefüggésben több súlyos incidens történt; meggyilkolták a koronatanú testvérét, annak ügyvédjét, továbbá egy bűnügyi riportert, Peter R. de Vries-t. A De Vries-ügyhöz köthető aktákon minden érintett eljáró fél névtelenül szerepel.
A felmérésben a megkérdezettek közel 10 százaléka azt mondta, hogy néha biztonsági megfontolásból elutasít egy-egy ügyet. Egy bíró úgy nyilatkozott, hogy nem foglakozik súlyos bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokkal, hogy védje családja biztonságát. A válaszadók ugyancsak aggódnak amiatt, hogy az erőszakkal való fenyegetések kihatnak a jogállamiságra.
Az eredmények összhangban vannak a Holland Igazságügyi Szövetség által végzett korábbi felméréssel. „A fenyegetések száma megdöbbentő” – mondta Marc Fienstra, a szövetség elnöke a NOS műsorszolgáltatónak.
A fontolóra vett intézkedések között szerepel az extra pénzügyi kompenzáció és egy bírói érdekszövetség létrehozása a magas kockázatú ügyekkel kapcsolatban, amelyek Fienstra szerint nem korlátozódnak a bandabűnözésre, hanem például gyermekelhelyezési ügyeket is magukban foglalhatják.
A holland államügyészség szerint az egyre bizonytalanabbá váló igazságügyi környezet a „társadalomban tapasztalható polarizáció” következménye, amely más szakembereket, például az újságírókat, politikusokat és ügyvédeket is érint.
Hollandiában mintegy 2500 bíró és 900 ügyész dolgozik, és körülbelül 400-an vettek részt a felmérésben.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
