A hozzátartozók megalázását is büntetik


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hozzátartozó bántalmazása helyett háztartáson belüli erőszaknak nevezik majd a július 1-jén életbe lépő büntető törvénykönyv (Btk.) új tényállását. Azt is büntetni fogják, ha az elkövető megalázza vagy súlyos nélkülözésnek teszi ki hozzátartozóját.

A parlament erről hétfőn döntött, nagy többséggel támogatva a fideszes Czunyiné Bertalan Judit és Talabér Márta módosító indítványát, amellyel az igazságügyi minisztérium törvényjavaslatán változtattak. Az előterjesztés zárószavazása jövő héten várható.

A tárca azt kezdeményezte, hogy a testi sértést, a becsületsértést, a személyi szabadság megsértését és a kényszerítést súlyosabban büntessék, ha az elkövető és áldozata együtt élnek vagy éltek.

A két fideszes képviselő viszont azt javasolta, hogy az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartást is szankcionálják, valamint azt, ha az elkövető a közös vagyontól megfosztja és ezzel súlyos nélkülözésnek teszi ki hozzátartozóját. Ezt két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtja majd az Btk., az eljárás azonban csak a sértett indítványára indulhat el.

A parlament nem változtatott az eredeti javaslat családon belüli erőszakkal összefüggő többi rendelkezésen, így azon, hogy hozzátartozók közötti könnyű testi sértésnél és becsületsértésnél három évig terjedjen a szabadságvesztés. Súlyos testi sértésnél, aljas indokból, védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen, illetve idős vagy fogyatékossággal élő ember sérelmére elkövetett könnyű testi sértésnél pedig egytől öt évig terjedhet a szabadságvesztés időtartama. Ugyanígy lesz szankcionálható a személyi szabadság megsértése és a kényszerítés is.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2023. február 1.

Terjed a jogsértő, rejtett befolyásolás az online kereskedelemben

Az európai fogyasztóvédelmi hatóságok gyorsvizsgálata alapján a kereskedők több mint harmada észrevétlen, ún. „sötét mintázatú” módszerekkel manipulálja a fogyasztókat az online térben. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) – amely részt vett az európai gyorsvizsgálatban – itthon már felvette a harcot a vásárlói döntések rejtett torzítása ellen.