A jogos védelem egységes értelmezéséről döntött a Kúria

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria jogegységi döntést hozott a napokban a jogos védelem egységes bírósági értelmezése és alkalmazása érdekében – mondta Kónya István, a legfelsőbb bírói fórum elnökhelyettese, büntetőkollégiumának vezetője. A jogos védelem túllépéséért a védekező csak akkor felel, ha a jogtalan támadás elhárításának enyhébb, de célravezető módját tudatosan mellőzte. Nem büntethető, ha a támadás elhárításának szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépték túl – monsta a bírósági vezető.

Az új büntető törvénykönyv (Btk.) július 1-jei hatálybalépésére figyelemmel a Kúria büntetőkollégiumának ülése Kónya István indítványára, Darák Péter kúriai elnök vezetésével jogegységi tanácsként felülvizsgálta a Legfelsőbb Bíróság korábbi, az élet és testi épség büntetőjogi védelmével kapcsolatos irányelvét. A legnagyobb változások a jogos védelemmel kapcsolatosak – mondta a kollégiumvezető.

Kónya István kiemelte, hogy a jogos védelem szabályozása nemcsak az új Btk.-ban változott lényegesen, hanem bekerült az Alaptörvénybe is, amely kimondja, hogy mindenkinek joga van a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.

E védekezés deklarálása alkotmányos alapjogként és szabályozása az új Btk.-ban olyan felhatalmazást ad a polgároknak, amely „a jogtalansággal szembeni ellenállást többé nem kivételes lehetőségnek, hanem mindenkit megillető természetes alapjognak ismeri el” – mondja ki a bíróságok számára kötelező jogegységi határozat, amely szerint a jogtalan támadás kockázatát a támadónak kell viselnie. A jogos védelmi helyzet pedig mindaddig fennáll, ameddig a megtámadott okkal tarthat a támadás megkezdésétől vagy folytatásától.

A törvény szerint „a megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől”.

A jogos védelem túllépéséért a védekező csak akkor felel, ha a jogtalan támadás elhárításának enyhébb, de célravezető módját tudatosan mellőzte. Nem büntethető, ha a támadás elhárításának szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépték túl.

A Kúria döntése a jogos védelemnek több korlátját sorolja fel. Szóbeli cselekményekkel szemben nem vehető igénybe, megtorlásként nem alkalmazható. A kölcsönös kihívás elfogadása mindkét fél számára a jogtalanság állapotát hozza létre. A támadás kiprovokálása megfosztja a védekezőt az elhárítás jogszerűségétől. Végül: a javak elleni, közvetlen erőszakkal nem járó cselekmény elhárítása a támadó életének kioltását általában nem eredményezheti.

A jogtalan támadás értékelése során kiderülhet, hogy az inkriminált magatartás nem indokolta az elhárító cselekményt, például a támadó személyének vétőképtelensége vagy a magatartás súlytalansága miatt. Így jogos védelmi helyzet hiánya állapítható meg például, ha súlyosan mozgáskorlátozott vagy kisgyermek tanúsít támadó magatartást.

Merőben újak a Btk. úgynevezett szituációs jogos védelmi helyzetre vonatkozó rendelkezései. Ezek szerint a jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha azt személy ellen éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan követik el, továbbá, ha lakásba éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan, illetve a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen hatolnak be.

A kötelező törvényi vélelem – amely szerint ezekben az esetekben a jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha „a védekező életének kioltására is irányult volna” – azt eredményezi, hogy fel sem merülhet a védekezés támadáshoz viszonyított arányosságának méricskélése, hiszen élet elleni támadás esetén a védekező akkor sem büntethető, ha a támadó élete árán hárította el a támadást.

A Kúria kiemelte, hogy a jogtalanul megtámadottak az elkövetőhöz képest eleve többszörös hátrányban vannak, hiszen az elkövető dönt a támadás céljáról, helyéről, idejéről, módjáról, míg a védekező felkészületlen. A védekezés teljes szabadságát a törvény olyan elkövetési módok esetén ismeri el, amelyekben a megtámadott még inkább kiszolgáltatott, a jogtalan támadás elhárítása még esélytelenebb, kockázatosabb.

Önbíráskodás vagy önvédelem – itthon elítélnék Zimmermant?

A Kúria kimondta azt is, hogy jogtalan behatolás a lakásba csak aktív magatartással valósítható meg – tehát az például nem jogos védelmi helyzet, ha a jogszerűen bejutó személy felszólítás ellenére nem távozik. A lakásba vagy a hozzá tartozó bekerített helyre történő jogtalan behatolás esetén ugyanakkor az elhárító cselekmény nemcsak önvédelem, hanem más javainak oltalma is lehet.

Az úgynevezett megelőző jogos védelem Btk.-ban rögzített, négy éve élő szabályai szerint nem büntetendő, aki a maga vagy mások személye, illetve javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz – feltéve, ha mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható azért, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet. Ezzel kapcsolatban a Kúria arra figyelmeztet, hogy az élet kioltásával járó megelőző védelem azonban emberölésnek minősülhet.

Kónya István elmondta: alapvetően azért van szükség jogos védelemre, mert az állam nem mindig tudja megvédeni polgárait. Abszurd az a beállítás, hogy az új rendelkezések nyomán eszkalálódik az erőszak. Azok a spekulatív példák, amelyek szerint valaki például haragosát, hitelezőjét csapdába csalja, hogy a jogos védelem örve alatt büntetlenül megölje, előre kitervelten elkövetett emberölést jelentenek – fogalmazott. Annak pedig társadalom-lélektani szempontból érdekes lenne megtalálni a magyarázatát, hogy a nyilvánosságban miért bukkanhatnak fel olyan hangok, amelyek az erőszakos bűnözőket féltik az áldozatoktól, és aggódnak a támadók testi épségéért – tette hozzá.

(Forrás: MTI)

---