A jövő nemzedékek szószólója jogalkotást kezdeményezett a környezeti felelősség erősítése érdekében
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A jövő nemzedékek szószólója, Bándi Gyula a környezet állapotának javítása, a veszélyes szennyezések megelőzése, illetve gyors elhárítása érdekében jogalkotási és jogszabály-módosítási kezdeményezéssel kívánja elősegíteni a környezeti felelősség hatékonyabb érvényesülését.
A környezetvédelem egyik alapelve, „a szennyező fizet” elv olyan jogi szabályozással juttatható érvényre, amely a környezethasználó felelősségét mindvégig – az engedélyezéstől egészen az általa esetleg okozott károknak a tevékenység beszüntetését követő elhárításáig – képes garantálni. A környezeti felelősségről szóló uniós irányelv ennek egyik fő eszközeként előirányozza, hogy a tagállamok a gazdasági szereplőket az általuk okozott károk megelőzése, illetve elhárítása érdekében felelősségbiztosítás vagy pénzügyi biztosíték igénybe vételére ösztönözzék.
[multibox]
A környezet védelméről szóló törvény a környezetvédelmi biztosíték adását, illetve a környezetvédelmi biztosítás megkötését már két évtizede elő is írja, valamint megteremti a környezetvédelmi céltartalék képzés jogi lehetőségét. Mivel azonban a részletszabályok a törvény elfogadása óta sem születtek meg, Bándi Gyula a környezetvédelmi biztosítékok rendszerének gyakorlatba ültetése végett szorgalmazza a szükséges kormányrendelet mielőbbi megalkotását. Emellett javasolja a veszélyes tevékenységet végzők befizetéseiből egy olyan pénzügyi alap létrehozását, amely vészhelyzet esetében lehetővé teszi számukra a gyors beavatkozás költségeinek fedezését.
Amennyiben a gazdálkodó nem hajlandó vagy nem képes az általa előidézett veszélyhelyzet megszüntetésére, illetve az okozott környezeti kár felszámolására, az állam Alaptörvényben előírt felelőssége alapján, a környezeti kár terjedésének megelőzése érdekében a hatóságok gyors beavatkozására van szükség. Ennek megalapozására a szószóló a környezetterhelés után kirótt díjakból és járulékokból, továbbá központi költségvetési forrásokból egy elkülönített kárelhárítási-kármentesítési pénzügyi alap létrehozását javasolja. Az ebből finanszírozott kármentesítések költségeit, amennyiben erre lehetőség van, a szennyezésért felelőstől be kell hajtani.
E pénzügyi alap megoldást jelenthet arra a súlyos problémára, hogy a felszámolási eljárásokban a veszélyes anyagokkal szennyezett területek hatóság által elrendelt kármentesítésére a legtöbbször már nem jut forrás. A szószóló a környezeti kárral terhelt ingatlanok tulajdonosváltásakor a kármentesítés elvégzését kikényszerítő jogi garanciák megteremtését – például a szennyezés ingatlan-nyilvántartási bejegyzését – is javasolja. Bándi Gyula sürgeti továbbá, hogy a környezeti és ebből fakadó egészségügyi károk elszenvedői a felszámolási eljárásban nevesítve jelenjenek meg a hitelezői igényeket érvényesítők között.
Javaslatokat fogalmazott meg Bándi Gyula a környezetvédelmi intézményrendszer hatékonyabb működése érdekében is. Szorgalmazza, hogy a kormányhivatalokban működő környezetvédelmi (fő)osztályok állásfoglalását környezet- és természetvédelmi szakkérdésekben mindig kötelező legyen kikérni és figyelembe venni, az ilyen ügyekben érintett társadalmi szervezeteknek, illetve önkormányzatoknak pedig biztosítsák az ügyféli jogállást. A szószóló meggyőződése, hogy a jogszabályi és intézményi garanciák e javaslatok alapján történő erősítése jelentősen javíthatja hazánk környezeti állapotát.
(ajbh.hu)
[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]
