Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Kéri Svédország Észak-atlanti Szerződéshez (NATO) történő csatlakozása ratifikálásának napirendre vételét a parlament tavaszi ülésszakának első ülésnapján, hétfőn, a Fidesz frakcióvezetője. Az erről szóló dokumentumot Kocsis Máté kedden osztotta meg a Facebook-oldalán.
A Kövér László házelnöknek címzett levélben a frakcióvezető azt is jelezte, hogy a ratifikációról szóló törvényjavaslat zárószavazását képviselőcsoportja támogatni kívánja.
A Házbizottság a házszabályi rendelkezések keretei között javaslatot készít az Országgyűlés üléseinek napirendjére. Ezúton kérem Elnök Urat, hogy az Országgyűlés 2024. évi tavaszi ülésszakának első ülésén, a 2024. február 26-i ülésnap napirendjén szerepeljen a Svéd Királyságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásáról szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló T/638. számú törvényjavaslat zárószavazása, melyet frakciónk támogatni kíván – áll a levélben.
Svédország szinte a finnekkel egy időben nyújtotta be csatlakozási kérelmét a NATO-kötelékbe. Utóbbit az Országgyűlés még tavaly március végén elfogadta, a szavazáson részt vevő képviselők közül 182-en voksoltak igennel, míg hatan nemmel.
Svédország NATO-csatlakozási kérelmét azonban azóta is viták övezték. A kormány ugyan ígéretet tett arra, hogy nem utolsókként fogadjuk el az ország kérelmét, mégis egyedül maradtunk, miután Törökország is jóváhagyta azt. Később Orbán Viktor az Európai Tanács csúcstalálkozóján találkozott a svéd miniszterelnökkel. Ezt megelőzte egy levélváltás is, amelyben a magyar kormányfő látogatásra hívta a svéd miniszterelnököt.
Forrás: MTI, [index]
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!