A kormánypárt kéri a svéd NATO-csatlakozás jövő hétfői napirendre vételét


Kéri Svédország Észak-atlanti Szerződéshez (NATO) történő csatlakozása ratifikálásának napirendre vételét a parlament tavaszi ülésszakának első ülésnapján, hétfőn, a Fidesz frakcióvezetője. Az erről szóló dokumentumot Kocsis Máté kedden osztotta meg a Facebook-oldalán.

A Kövér László házelnöknek címzett levélben a frakcióvezető azt is jelezte, hogy a ratifikációról szóló törvényjavaslat zárószavazását képviselőcsoportja támogatni kívánja.

A Házbizottság a házszabályi rendelkezések keretei között javaslatot készít az Országgyűlés üléseinek napirendjére. Ezúton kérem Elnök Urat, hogy az Országgyűlés 2024. évi tavaszi ülésszakának első ülésén, a 2024. február 26-i ülésnap napirendjén szerepeljen a Svéd Királyságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásáról szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló T/638. számú törvényjavaslat zárószavazása, melyet frakciónk támogatni kíván – áll a levélben.

Svédország szinte a finnekkel egy időben nyújtotta be csatlakozási kérelmét a NATO-kötelékbe. Utóbbit az Országgyűlés még tavaly március végén elfogadta, a szavazáson részt vevő képviselők közül 182-en voksoltak igennel, míg hatan nemmel.

Svédország NATO-csatlakozási kérelmét azonban azóta is viták övezték. A kormány ugyan ígéretet tett arra, hogy nem utolsókként fogadjuk el az ország kérelmét, mégis egyedül maradtunk, miután Törökország is jóváhagyta azt. Később Orbán Viktor az Európai Tanács csúcstalálkozóján találkozott a svéd miniszterelnökkel. Ezt megelőzte egy levélváltás is, amelyben a magyar kormányfő látogatásra hívta a svéd miniszterelnököt.

Forrás: MTI, [index]


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.