A közérdekű bejelentő adatvédelme


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bejelentővédelem, antikorrupció, integritás címmel rendez szakmai konferenciát a közérdekű bejelentések kezelésének tapasztalatairól szerdán az ombudsmani hivatal.


A panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvény értelmében 2014. január 1-jétől szóban vagy írásban bárki fordulhat közérdekű bejelentéssel – az állami vagy helyi önkormányzati szervek mellett – az alapvető jogok biztosához is. A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A törvény célját a jogalkotó elsődlegesen az állami szervek működésébe vetett közbizalom növelésében, az állami működés jobbá tételében, a korrupció elleni hatékonyabb fellépésben jelölte meg. A közérdekű bejelentők támogatása, személyes adataik védelme – és ha kérik, azok zárt kezelése, védelmük biztosítása – érdekében a törvény tehát tavaly január 1-jétől új feladatkört határozott meg az alapvető jogok biztosának, melyet hivatala útján lát el.  

Ha a közérdekű bejelentő azt igényli, hogy személyes adatai kizárólag az alapvető jogok biztosa és hivatala számára legyenek hozzáférhetőek, akkor közérdekű bejelentését az alapvető jogok biztosának elkülönített, védett elektronikus rendszerén teheti meg. Azt a hivatal anonimizálja (vagyis úgy dolgozza fel, hogy a bejelentés ne tartalmazzon a bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatot) és a bejelentést ebben a „névtelenített” formában továbbítja az ügyben eljáró hatósághoz kivizsgálásra.  Az ombudsman mindemellett – a hatáskörét szabályozó törvény keretei között – közvetlenül is vizsgálhatja az egyes közérdekű bejelentések kivizsgálásának szabályszerűségét, valamint a bejelentések kezelésének hatósági gyakorlatát.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az említett jogszabályi felhatalmazás alapján alakította ki és üzemelteti a közérdekű bejelentések megtételére és nyilvántartására szolgáló, védett elektronikus rendszert, folytat le egyéni bejelentések alapján, valamint hivatalból elrendelt vizsgálatokat az állami szervek bejelentés-kezelési gyakorlatáról.

Új értesítő szolgáltatás az Ügyvédvilág portálon

Díjmentes értesítő rendszerünk
segítségével gyorsan és egyszerűen tájékozódhat
az Önt érdeklő friss cikkekről

A feladat ellátásának kezdetétől eltelt több mint egy év tapasztalatai lehetőséget kínálnak arra, hogy most első ízben szakmai konferencián is áttekintsék a rendszer eddigi működését és értékeljék annak eredményeit. A rendezvény április 15-én, szerdán lesz az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága