A közigazgatási bíróságok illetékességéről döntött a Kúria


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az országos illetékességgel eljáró közigazgatási szerv közigazgatási tevékenységének felülvizsgálata során a közigazgatási bíróság illetékességét (egyéb különös vagy kizárólagos illetékesség hiányában) a felperes lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye alapítja meg.

A Kollégium vezetője azért indítványozta jogegységi eljárás lefolytatását, mert a Közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I törvény (Kp.) 2020. április 1-én hatályba lépett módosítása a közigazgatási törvényszékek illetékességére vonatkozó szabályait is érintette, és a módosítás többirányú jogértelmezést tett lehetővé: a másodfokon eljáró, országos illetékességű közigazgatási szerv elleni perekben a bíróság illetékességét a felperes lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye, vagy az elsőfokú közigazgatási cselekmény megvalósulásának helye alapján kell-e megállapítani.

A jogegységi tanács rögzítette, minden olyan közigazgatási tevékenység, amelyet olyan közigazgatási szerv foganatosított, amelynek illetékességi területe nem egy, hanem több megyére terjed ki, beleértve az országos illetékességgel eljáró közigazgatási szervet is, illetékesség szempontjából a Kp. 13. § (1) bekezdés c) pontja alá tartozik. Így az országos illetékességű, másodfokon eljáró közigazgatási szerv közigazgatási tevékenységének törvényességi felülvizsgálata során (egyéb különös vagy kizárólagos illetékesség hiányában) az a bíróság rendelkezik illetékességgel, ahol a felperes lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye található.

Az Alaptörvény 25. cikke rögzíti, a Kúria a biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.

(kuria-birosag.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Csökkenő kkv terhek, szigorítások a közreműködők tevékenységében – Módosult az ESG törvény

Négy hónappal az új ESG törvény elfogadását követően jelent meg a törvény első módosítása, amely számos ponton átalakítja, illetve kiegészíti az ESG adatszolgáltatásra, a nyilvántartásokra és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH) megillető hatósági jogkörökre vonatkozó rendelkezéseket. A módosításról Györfi-Tóth Péter, partner, a DLA Piper Hungary ESG szakterületének vezetője és Dránovits Dóra, a DLA Piper Hungary szenior ügyvédje készítettek összefoglalót.