A KSH-hoz kerültek a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség tulajdonosi jogai


A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lett a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség Kft. (NAVÜ) tulajdonosi jogainak gyakorlója a Digitális Magyarország Ügynökség helyett 2024. február 1-i hatállyal. Azzal, hogy a NAVÜ tulajdonosi jogai a KSH-hoz kerültek, hatékonyabbá és gyorsabbá válik az adatok gyűjtésének, feldolgozásának, elemzésének és közzétételének folyamata – jelentette be csütörtöki közleményében a KSH.

A tulajdonjogváltás után a NAVÜ változatlan formában, viszont már a KSH tulajdonosi irányítása alatt folytatja tevékenységét. A KSH Magyarország legnagyobb adatvagyon kezelője, a hazai hivatalos statisztika előállítója, és több mint 150 éves tapasztalattal rendelkezik az adatok gyűjtésének, feldolgozásának, elemzésének és közzétételének terén.

A KSH továbbá kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik mind az Európai Unióban, mind a szélesebb nemzetközi viszonylatban is. A NAVÜ a nemzeti adatvagyon-gazdálkodás megvalósításával kapcsolatos állami feladatokért, a Nemzeti Közadatportál üzemeltetéséért, a nemzeti közadatkataszter és nemzeti adatvagyon leltár létrehozásáért és gondozásáért felel, továbbá adatelemzési, adatszolgáltatási és tájékoztatási feladatokat lát el.

A KSH fontosnak tartja kiemelni, hogy nem összevonásról, hanem a tulajdonosi jog gyakorlásának váltásáról van szó, mely után a NAVÜ változatlan formában, viszont már a KSH tulajdonosi irányítása alatt folytatja tevékenységét.

A változással megszűnnek a KSH és a NAVÜ tevékenységei közötti párhuzamosságok, érvényesülnek a racionalizáció és a költséghatékonyság szempontjai.

A NAVÜ adatkormányzással és adathasznosítási szolgáltatásaival kapcsolatos feladatok részleges átfedést mutatnak a KSH statisztikai tevékenységével. A két intézmény egy ernyő alá vonása azért is célszerű, mert ezáltal hatékonyabban tudják támogatni a felhasználók, a kutatók, a társadalom vagy az üzleti élet szereplőinek munkáját.

A KSH emlékeztet arra, hogy az adatkormányzással kapcsolatos feladatokat és az erre vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározott koordinációs tevékenységet több országban is a statisztikai hivatalok látják el.

A KSH és a NAVÜ eddig is együttműködött a hatályban lévő európai uniós Adatkormányzási rendelet (European Data Governance Act – DGA) kapcsán. A DGA célja az adatmegosztásba vetett bizalom növelése, az adatok hozzáférhetőségét fokozó mechanizmusok megerősítése és az adatok újrafelhasználását gátló technikai akadályok leküzdése – tették hozzá.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.