A külföldön vezetett számláinkat is látja a NAV


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar illetőségű adózók pénzügyi számláiról automatikusan érkezik információ a NAV-hoz, így az adóhaságnak van információja a Revolut számlákon elhelyezett vagyonról is. Ráadásul köztartozás esetén a külföldön vezetett számlák sem mentesek a hatósági eljárás alól – közölte a NAV.

A közlemény szerint aki önként és felszólítás után sem fizeti meg köztartozását, az számíthat arra, hogy bankszámlájára inkasszó kerül. Az adózók nagy többségét ez nem fenyegeti, hiszen Magyarországon többségben vannak a tisztességes, jogkövető állampolgárok, mások viszont abban bíznak, hogy külföldön vezetett számláik mentesülnek a hatósági eljárás alól, ami tévhit – közölte a NAV.

Kiemelték, hogy a Magyarországon egyre népszerűbb, virtuális pénztárcát kínáló Revolut bankszámlára elhelyezett vagyonról is van információja az adóhivatalnak. Sőt, előfordult már az is, hogy a NAV inkasszót kért egy magyar állampolgár jelentős köztartozása miatt annak Revolut bankszámlájára a litván adóhatóságnál. A magyar költségvetést megillető összeg szinte teljes egészében meg is térült.

Adóvégrehajtási szempontból ugyanis átjárhatók az országhatárok. Nemzetközi egyezmények és uniós direktíva keretében a magyar illetőségű adózók pénzügyi számláiról automatikusan érkezik információ a NAV-hoz, amit az adóhatóság végrehajtási célokra is felhasználhat. Tavaly 87 joghatóságtól érkezett adat csaknem 870 ezer, külföldön vezetett számláról az adóhivatal tájékoztatása szerint.

Államok közötti behajtási együttműködéssel eddig csaknem 300 behajtás iránti megkeresés indult a kapott számlainformációk alapján, amely több mint 63 millió forint költségvetési bevételt eredményezett. A Revolut is szolgáltat adatokat a litván adóhatóságon keresztül, így a behajtási jogsegély alól a Revolut számlákra elhelyezett jövedelem, vagyon sem kivétel – olvasható a NAV közleményében.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.