A különös és többszörös visszaeső fogalmát értelmezte a Kúria

Ha a terheltet korábban visszaesőként ítélték el, viszont a visszaesés megállapításának alapjául szolgáló adatokat a nyomozás során beszerzett bűnügyi nyilvántartás már nem tartalmazza, akkor az utóbbi elkövetés kapcsán a terhelt már nem tekinthető korábban visszaesőként elítéltnek.

A járásbíróság a jogerős ítéletével a terheltet mint különös visszaesőt végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.
A megyei főügyészség felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a terhelt terhére arra hivatkozással, hogy a terhelt ténylegesen többszörös visszaeső és így törvénysértő a végrehajtásában felfüggesztve kiszabott szabadságvesztés büntetés. A Legfőbb Ügyészség az indítványt egyetértőleg fenntartotta.
A megyei főügyészség felülvizsgálati indítványa és a Legfőbb Ügyészség indítványa nem alapos.

A Be. 671. § 16. pontja alapján egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett az elítélt visszaesői minőségéről.

Egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban a bíróság kizárólag ezen eljárásra tartozó, tételesen és kimerítően meghatározott (Be. 671. § 1-18. pont) kérdésben dönthet: akár önmagában (pl. az elítélt visszaesői minőségéről), akár másik összefüggő kérdéssel (pl. az elítélt visszaesői minőségéről és a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megállapításáról), akár másik össze nem függő kérdéssel (az elítélt visszaesői minőségéről és a bűnügyi költségről) együtt.
A felülvizsgálati indítvány azon alapul, hogy a többszörös visszaesés téves meg nem állapítása folytán a valójában többszörös visszaeső terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának a felfüggesztése törvénysértő. A jelen esetben tehát az egymással összefüggő egyik kérdésről (a terhelt visszaesői minőségéről) formálisan egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban, míg a másik kérdésről (a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezés mellőzéséről) formálisan felülvizsgálati eljárásban lehet dönteni. A két eldöntendő kérdés közötti ok-okozati összefüggés, a szükségszerű kapcsolódás folytán az indítvány elbírálása együttes döntést igényel. A Kúria ezért úgy foglalt állást, hogy az ügyész egyidejűleg két eljárás megindítására alapot adó indítványát egységesen, a jogsértés kiküszöbölésének a lehetőségét is biztosító felülvizsgálati eljárásban bírálja el. Ezt ez értelmezést alapozza meg az Alaptörvény 28. cikkében foglalt józan ész követelménye is.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a Btk. – a bűncselekmény minősítésén túli – más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. A Be. 649. § (1) bekezdés c) pontja alapján pedig a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt akkor terjeszthető elő felülvizsgálati indítvány, ha a bíróság a Btk. 86. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását.

A Btk. 459. § (1) bekezdés 31. pontja határozza meg a visszaeső, a különös, többszörös és erőszakos többszörös visszaeső fogalmát.

A Btk. 97. § (2) bekezdése alapján a büntetőjogi felelősség megállapítására, a kiszabott büntetésre és az alkalmazott intézkedésre vonatkozó adatokat közhiteles hatósági nyilvántartás tartalmazza a törvényben meghatározott időpontig. Ezt követően hátrányos jogkövetkezmény az elítélés miatt már nem állapítható meg az elítélttel szemben. A visszaesés és az ahhoz fűződő, e törvényben meghatározott hátrányos jogkövetkezmények a Be. 389. §-a szerint az újabb bűncselekmény elkövetéséhez legközelebbi időpontban a bűnügyi nyilvántartásból beszerzett adatok alapján akkor is megállapítandók, ha utóbb ezek az adatok törlésre kerültek.
A Kúria megállapította, hogy már a nyomozó hatóság által beszerzett bűnügyi nyilvántartási adatok sem tartalmazzák a visszaesést megalapozó adatokat, ezért a terhelt – annak ellenére, hogy a korabeli helyzetben mindkét alkalommal többszörös visszaesőként ítélték el – az egyik  előéleti elítélése kapcsán nem minősülhet visszaesőnek.

Miután a két előéleti ítélettel elbírált valamennyi bűncselekmény elkövetése megelőzte az előéleti első ítélet jogerőre emelkedését, a két elítélés ún. quasi halmazati viszonyban van. Erre tekintettel az előéleti második ítélettel elbírált cselekmények tekintetében sem állapítható meg a visszaesés az előéleti első elítéltetés alapján.

A terhelt visszaesői minőségéről annak függvényében lehet dönteni, hogy a jelen felülvizsgálat alapján képező ügyben megállapított bűncselekmények elkövetését vetjük össze az előéleti két elítéltetéssel.

A terhelt a jelen ügyben terhére rótt bűncselekményeket egyaránt az előéleti két ítélettel kiszabott szabadságvesztések összbüntetésbe foglalásának eredményeként megállapított szabadságvesztés kitöltésétől számított három éven belül követte el.

A terhelt tehát mindkét előéleti elítélése alapján egyaránt visszaeső. Az előéleti második ítélet alapján pedig egyúttal különös visszaeső, mert a jelen ügyben terhére megállapított bűncselekmények közül a 3 rendbeli testi sértés (2 rendbeli testi sértés bűntette, 1 rendbeli testi sértés vétsége) ugyanolyan bűncselekmény mint az előéleti 2. pontbeli ítélettel megállapított 2 rendbeli testi sértés vétsége.

Ellenben a terhelt többszörös visszaesőnek nem minősülhet, mert a közhiteles hatósági nyilvántartás az arra vonatkozó adatokat nem tartalmazza és ezért a korábbi elítélései alapján a terhelttel szemben hátrányos jogkövetkezmény a korábbi elítélése miatt már nem állapítható meg. Mivel ennek alapján nem állapítható meg, hogy a terheltet a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, ezért a többszörös visszaesői minősége utólagos megállapítására sincs törvényes indok.

Mindezek alapján a járásbíróság – miként azt a járási ügyészség vádirata is helytállóan tartalmazta – törvényesen állapította meg, hogy a terhelt különös visszaeső. A megyei főügyészség felülvizsgálati indítványa tehát nem alapos, ezért a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Rabszolgatartó családot tartóztattak le
2019. július 18.

Letartóztattak egy 41 éves nőt, valamint a fiát és egyik lányát, mert a gyanú szerint évek óta több embert is rabszolgaként tartottak és használtak ki Pakodon.

Már hat éve működik az elektronikus kapcsolattartás
2019. július 18.

Már hat éve működik az elektronikus kapcsolattartás

Az elektronikus kapcsolattartás 2013. évi bevezetése óta eltelt 6 és fél évben a bíróságokra érkezett elektronikus beadványok és a bíróságok által elektronikus úton kiküldött kiadmányok száma megközelítette a 7 milliót.

Mikor diszkriminatív a bérkülönbség?
2019. július 18.

Mikor diszkriminatív a bérkülönbség?

A munkaviszony bármely életkorban elkezdődhet, annak eltérő hosszán alapuló különbségtétel a bérezésben önmagában nem valósít meg életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést