A különös és többszörös visszaeső fogalmát értelmezte a Kúria

Ha a terheltet korábban visszaesőként ítélték el, viszont a visszaesés megállapításának alapjául szolgáló adatokat a nyomozás során beszerzett bűnügyi nyilvántartás már nem tartalmazza, akkor az utóbbi elkövetés kapcsán a terhelt már nem tekinthető korábban visszaesőként elítéltnek.

A járásbíróság a jogerős ítéletével a terheltet mint különös visszaesőt végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.
A megyei főügyészség felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a terhelt terhére arra hivatkozással, hogy a terhelt ténylegesen többszörös visszaeső és így törvénysértő a végrehajtásában felfüggesztve kiszabott szabadságvesztés büntetés. A Legfőbb Ügyészség az indítványt egyetértőleg fenntartotta.
A megyei főügyészség felülvizsgálati indítványa és a Legfőbb Ügyészség indítványa nem alapos.

A Be. 671. § 16. pontja alapján egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett az elítélt visszaesői minőségéről.

Egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban a bíróság kizárólag ezen eljárásra tartozó, tételesen és kimerítően meghatározott (Be. 671. § 1-18. pont) kérdésben dönthet: akár önmagában (pl. az elítélt visszaesői minőségéről), akár másik összefüggő kérdéssel (pl. az elítélt visszaesői minőségéről és a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megállapításáról), akár másik össze nem függő kérdéssel (az elítélt visszaesői minőségéről és a bűnügyi költségről) együtt.
A felülvizsgálati indítvány azon alapul, hogy a többszörös visszaesés téves meg nem állapítása folytán a valójában többszörös visszaeső terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának a felfüggesztése törvénysértő. A jelen esetben tehát az egymással összefüggő egyik kérdésről (a terhelt visszaesői minőségéről) formálisan egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban, míg a másik kérdésről (a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezés mellőzéséről) formálisan felülvizsgálati eljárásban lehet dönteni. A két eldöntendő kérdés közötti ok-okozati összefüggés, a szükségszerű kapcsolódás folytán az indítvány elbírálása együttes döntést igényel. A Kúria ezért úgy foglalt állást, hogy az ügyész egyidejűleg két eljárás megindítására alapot adó indítványát egységesen, a jogsértés kiküszöbölésének a lehetőségét is biztosító felülvizsgálati eljárásban bírálja el. Ezt ez értelmezést alapozza meg az Alaptörvény 28. cikkében foglalt józan ész követelménye is.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a Btk. – a bűncselekmény minősítésén túli – más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. A Be. 649. § (1) bekezdés c) pontja alapján pedig a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt akkor terjeszthető elő felülvizsgálati indítvány, ha a bíróság a Btk. 86. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását.

A Btk. 459. § (1) bekezdés 31. pontja határozza meg a visszaeső, a különös, többszörös és erőszakos többszörös visszaeső fogalmát.

A Btk. 97. § (2) bekezdése alapján a büntetőjogi felelősség megállapítására, a kiszabott büntetésre és az alkalmazott intézkedésre vonatkozó adatokat közhiteles hatósági nyilvántartás tartalmazza a törvényben meghatározott időpontig. Ezt követően hátrányos jogkövetkezmény az elítélés miatt már nem állapítható meg az elítélttel szemben. A visszaesés és az ahhoz fűződő, e törvényben meghatározott hátrányos jogkövetkezmények a Be. 389. §-a szerint az újabb bűncselekmény elkövetéséhez legközelebbi időpontban a bűnügyi nyilvántartásból beszerzett adatok alapján akkor is megállapítandók, ha utóbb ezek az adatok törlésre kerültek.
A Kúria megállapította, hogy már a nyomozó hatóság által beszerzett bűnügyi nyilvántartási adatok sem tartalmazzák a visszaesést megalapozó adatokat, ezért a terhelt – annak ellenére, hogy a korabeli helyzetben mindkét alkalommal többszörös visszaesőként ítélték el – az egyik  előéleti elítélése kapcsán nem minősülhet visszaesőnek.

Miután a két előéleti ítélettel elbírált valamennyi bűncselekmény elkövetése megelőzte az előéleti első ítélet jogerőre emelkedését, a két elítélés ún. quasi halmazati viszonyban van. Erre tekintettel az előéleti második ítélettel elbírált cselekmények tekintetében sem állapítható meg a visszaesés az előéleti első elítéltetés alapján.

A terhelt visszaesői minőségéről annak függvényében lehet dönteni, hogy a jelen felülvizsgálat alapján képező ügyben megállapított bűncselekmények elkövetését vetjük össze az előéleti két elítéltetéssel.

A terhelt a jelen ügyben terhére rótt bűncselekményeket egyaránt az előéleti két ítélettel kiszabott szabadságvesztések összbüntetésbe foglalásának eredményeként megállapított szabadságvesztés kitöltésétől számított három éven belül követte el.

A terhelt tehát mindkét előéleti elítélése alapján egyaránt visszaeső. Az előéleti második ítélet alapján pedig egyúttal különös visszaeső, mert a jelen ügyben terhére megállapított bűncselekmények közül a 3 rendbeli testi sértés (2 rendbeli testi sértés bűntette, 1 rendbeli testi sértés vétsége) ugyanolyan bűncselekmény mint az előéleti 2. pontbeli ítélettel megállapított 2 rendbeli testi sértés vétsége.

Ellenben a terhelt többszörös visszaesőnek nem minősülhet, mert a közhiteles hatósági nyilvántartás az arra vonatkozó adatokat nem tartalmazza és ezért a korábbi elítélései alapján a terhelttel szemben hátrányos jogkövetkezmény a korábbi elítélése miatt már nem állapítható meg. Mivel ennek alapján nem állapítható meg, hogy a terheltet a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, ezért a többszörös visszaesői minősége utólagos megállapítására sincs törvényes indok.

Mindezek alapján a járásbíróság – miként azt a járási ügyészség vádirata is helytállóan tartalmazta – törvényesen állapította meg, hogy a terhelt különös visszaeső. A megyei főügyészség felülvizsgálati indítványa tehát nem alapos, ezért a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Az otthontérkep.hu-t is figyelmeztette a GVH
2019. május 17.

Az otthontérkep.hu-t is figyelmeztette a GVH

Az otthonterkep.hu portál működtetőjének az oldalon közzétett „több mint 455.000 ingatlan elérhetősége” szlogenjét jogsértőnek minősítette a versenyhatóság.