A Kúria elutasította a legfőbb ügyész indítványát Gyárfás Tamás ügyében


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria elutasította a legfőbb ügyész Gyárfás Tamás médiavállalkozó ügyében perújítás ellen benyújtott indítványát – tudatta a legfőbb bírói fórum közleményében.

A Fővárosi Törvényszék tavaly novemberben a súlyos, erőszakos bűncselekmények miatt jogerősen elítélt Portik Tamás ellen perújítás nyomán folyamatban lévő büntetőügyet a Gyárfás Tamás elleni üggyel egyesítette.

A vád szerint Gyárfás Tamás bízta meg Portik Tamást Fenyő János médiavállalkozó megölésével, és Portik Tamás meg is szervezte a gyilkosságot, amelyet Jozef Rohác hajtott végre. Rohác évek óta jogerősen kiszabott szabadságvesztés-büntetését tölti. Gyárfás és Portik tagadja bűnösségét.

A legfőbb ügyész tavaly decemberben jogorvoslatot jelentett be a Fővárosi Törvényszék végzése ellen, azt indítványozta, hogy a Kúria állapítsa meg: a törvényszék végzése törvénysértő.

A Kúria május 19-én a legfőbb ügyész indítványát elutasította. Indoklásában rámutatott többek között arra, hogy az eljárás azonos szakaszában lévő ügyek egyesíthetők, és ez a perújítás elrendelését követő elsőfokú eljárásra is vonatkozik.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.