A Kúria megsemmisítette egy jogegységi döntését
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Kúria hatályon kívül helyezte egy a tizenkettedik életévet be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális erőszak büntető törvénykönyvi tényállásának értelmezésével kapcsolatos jogegységi határozatát hétfőn – tudatta a legfelsőbb bírói fórum sajtótitkársága.
Az Alkotmánybíróság (Ab) júliusban október 31-ei hatállyal megsemmisítette a jogegységi határozatot. Ezután a jogegységi eljárást a Kúria büntető kollégiumának vezetője indítványozta, és a kollégium jogegységi tanácsként eljárva a Kúria elnökének vezetésével hozta meg döntését hétfőn.
A jogegységi tanács a hatályon kívül helyezéssel egyidejűleg utalt arra, hogy indokolt az érintett büntető törvénykönyvi rendelkezés újraszabályozása, addig viszont az adott kérdésben az alkotmánybírósági határozat szerinti jogértelmezés követendő.
A jogegységi határozat megismerhető a Kúria honlapján és közzéteszik a Magyar Közlönyben – közölte a legfelsőbb bírói fórum hétfőn.
A kúriai döntés előzménye, hogy az Ab júliusban megsemmisített egy a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények egyes büntetési tételeivel kapcsolatos tavaly novemberi kúriai jogegységi határozatot, mert álláspontja szerint az nem értelmezte, hanem módosította a büntető törvénykönyvet.
[htmlbox jogtar_kepzes]
A törvény szerint 12 év alatti sérelmére elkövetett szexuális cselekmény esetén – ha az elkövető a sértett hozzátartozója vagy a sértett a nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt áll – a szankcióban különbséget kell tenni a szerint, hogy a cselekményt kényszerítéssel vagy a sértett beleegyezésével követték el. Az előbbi esetben a büntetés 5-től 15 évig, beleegyezés esetén 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztés.
A Kúria tavaly novemberi – hétfőn hatályon kívül helyezett – jogegységi határozata szerint azonban attól függetlenül, hogy kényszerítéssel vagy a sértett beleegyezésével követte el a cselekményt a vádlott, 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A jogegységi határozatot konkrét ügyekben eljáró bírák támadták meg az Ab-n, mert álláspontjuk szerint az alaptörvény-ellenes.
Az Ab júliusban helyt adott a bírói indítványoknak és kimondta: nincs a büntető törvénykönyvnek olyan olvasata, amely a támadott jogegységi határozatban foglaltakat alátámasztaná. Ha a fenti bűncselekményt a sértett beleegyezésével követik el, a büntetés a hatályos törvény szerint legfeljebb 10 évig terjedhet.
Az Ab indoklásában rámutatott: a bírói hatalom nem veheti át a jogalkotás feladatát.
Az Ab júliusi döntésében ugyanakkor kitért arra is: ha a jogalkotó a törvény felülvizsgálatát indokoltnak tartja, nincs akadálya, hogy a Kúria által választott megoldást alkalmazza, csak ehhez parlamenti döntés szükséges.
(MTI)
