A Kúria Polgári Kollégiumának szóvivője szerint segíthet a döntés a devizahiteleseken

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Könnyíthet a devizahitelesek terhein a Kúria konzultációs testületének legutóbbi állásfoglalása – mondta Simonné Gombos Katalin, a Kúria Polgári Kollégiumának szóvivője, kúriai bíró egy háttérbeszélgetésen.

Darák Péter, a Kúria elnöke 2016-ban hozta létre a kúriai és alsóbb fokú bírákból álló testületet, aminek az a feladata, hogy az érvénytelenségi perekkel kapcsolatban az alsóbb fokú bíróságokon kialakult elvi jellegű problémák megoldásához adjon útmutatást. Állásfoglalásai nem kötelezőek, konkrét ügyeket nem dönt el.

Devizahiteles ügyekben 2016-ben született három állásfoglalás, majd tavaly ősszel és idén tavasszal egy-egy, a legutóbbi pedig szerdán. Az állásfoglalás és a közlemény is olvasható a Kúria honlapján.

A szóvivő elmondta: a legutóbbi állásfoglalás viszonylag szűk kört érint. Azokra vonatkozik, akiknek a devizahiteles perekben sikerült bizonyítaniuk, hogy az árfolyamkockázatról nem vagy nem megfelelő módon kaptak tájékoztatást a pénzintézettől. Az állásfoglalás szerint ilyen esetekben az érdeksérelem kiküszöbölése érdekében érvényessé nyilvánítják a szerződést, az elszámolásra pedig kétféle megoldást tartalmaz az állásfoglalás. Mindkét megoldási javaslat kedvező a devizahiteleseknek – jegyezte meg a szóvivő.

A devizahiteles szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményei körében az elszámolás egyik módja a szerződés megkötésére visszamenő hatállyal kiküszöböli abból a devizaelemet, forintalapúvá minősíti, ezzel a tartalommal teszi újra érvényessé a szerződést. Ekkor a kölcsön összegét a ténylegesen a fogyasztó rendelkezésére bocsátott forintösszegben kell meghatározni. Ebben az esetben természetesen a mindenkor aktuális – devizahitelénél jóval magasabb – forintkamatokkal kell majd számolni, ugyanakkor az árfolyam-változásoktól független a tartozás összege.

A másik megoldás, hogy a forintosítási törvények 2015-ös hatályba lépéséig devizaalapú marad a hitelszerződés, ám a bíró maximálja az érvényesíthető deviza árfolyamot. Az árfolyam maximálása bírói mérlegelés körébe tartozik. Ehhez támpontot ad például az árfolyamgátról szóló 2011-es törvényben meghatározott 180 HUF/CHF, 250 HUF/EUR, 200 HUF/100 JPY árfolyam, vagy az egyik uniós irányelvben szereplő 20 százalékos árfolyamkockázat, amelyet a fogyasztó még tisztességes tájékoztatás hiányában is köteles viselni.

A bíróság által maximált árfolyam a forintosítás során is irányadó. A forintosítás fordulónapjától a forintosítási törvényekben meghatározott kamatszabályok az irányadóak. A fogyasztó tartozását, vagy a részére esetleg visszajáró összeget ennek megfelelően kell kiszámítani.
Bármelyik javasolt megoldás csak akkor alkalmazható, ha a fogyasztónak sikerült bizonyítania, hogy a pénzintézettől nem kapott tisztességes tájékoztatást az árfolyamkockázattal kapcsolatban. Ugyanakkor az elszámolásra megfelelő lehet a két javasolt metódus közül bármelyik.
A szóvivő leszögezte, hogy a fogyasztó egyik javasolt elszámolási metódussal sem járhat rosszabbul, mint az eredeti szerződés érvényessége esetén.

Kérdésre válaszolva hozzátette: megítélése szerint nem várható, hogy ez az állásfoglalás sok új pert generál, tekintettel például az elévülési szabályokra. Vélhetően a folyamatban lévő perek egy részében orientálhatja a jogalkalmazókat.

A szóvivő elmondta, hogy az Európai Unió Bíróságán vannak folyamatban a devizahitelekkel kapcsolatban magyar, román, spanyol, lengyel ügyek, de a luxembourgi székhelyű bíróság eddigi gyakorlatát ismerve nem várható jelentős fordulat, inkább az eddigi értelmezések elmélyítése, finomítása.

A Kúria konzultációs testületének napirendjén egyelőre nincs újabb megvitatandó probléma, nem tűzték ki a következő ülés időpontját, de a jogkövetkezmények levonásával kapcsolatban még merülhetnek fel részletkérdések, és akkor újra összeülhet a testület. A Kúria akkor fontolja meg újabb kollégiumi vélemény vagy akár jogegységi határozat hozatalát, ha bizonytalan, széttartó ítélkezési gyakorlat miatt az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében az szükségessé válik – fűzte hozzá Simonné Gombos Katalin.

(MTI)