A Kúria tavalyi tevékenységéről számolt be Darák Péter


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria 2017-es tevékenységéről szóló beszámoló és az annak elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitájában szólt a Kúria elnöke.

Az új eljárásjogi kódexek hatályba lépésére készült fel 2017-ben a Kúria, amely meghatározta, egyes jogágakban milyen mértékű bizonyítottság szükséges ahhoz, hogy a bíró tényként fogadjon el bizonyos körülményeket – mondta Darák Péter, a szervezet elnöke csütörtökön az Országgyűlésben.

A Kúria 2017-es tevékenységéről szóló beszámoló és az annak elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitájában a bírósági vezető azt mondta, a “felkészülés igénye” vezette 2017-ben a Kúriát, mivel 2018-ban új eljárásjogi kódexek léptek hatályba, a fő feladat azok értelmezése, a bírói szervezetnek az azok alkalmazására történő felkészítése volt. Darák Péter hozzátette: 2017-ben a Kúria “jelentős számú”, négy jogegységi határozatot fogadott el. Ezek egy része az új eljárásjogi kódexekkel volt összefüggésben.

A 2017-ben elfogadott hét kollégiumi vélemény közül kiemelte az ingatlan közös tulajdonának megszüntetésével, valamint a felülvizsgálati eljárások befogadásával kapcsolatosat.

Fontos fejleményként beszélt arról, hogy jogegységi határozatban foglaltak állást a 12 éven aluliak terhére elkövetett szexuális bűncselekmények minősüléséről. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a Kúria jogalkotói kompetenciát érintett, de a jogértelmezés helytállóságát alátámasztotta, hogy az Országgyűlés a hatályon kívül helyezett határozatban megfogalmazottaknak megfelelően módosította a büntető törvénykönyvet – magyarázta.

A Kúria elnöke közölte, határozott irányt mutattak az ingatlanátruházás esetében azzal kapcsolatban, hogyan kell eljárni a haszonélvezeti jog fenntartása ügyében.     A jogegységi munka fontos állomásaként szólt Darák Péter a gyülekezési jogot érintő közigazgatási kollégiumi véleményről. Az ingatlanok belső terei nem minősülnek közterületnek – idézte a határozatot.
Hozzátette: a polgári kollégium véleménye “végre emancipálta” a társasházzá alakítást mint a közös tulajdon megszüntetésének elfogadott módszerét.
Folytatódott a civil szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos konzultációs testület munkája, amelynek eredményeként jelentősen csökkentek a civil szervezetek bejegyzésével kapcsolatos fellebbezések.

Darák Péter az elmúlt évtized egyik legfontosabb joggyakorlat-elemzéseként beszélt “az ítéleti bizonyosságról” szóló dokumentumról, vagyis annak meghatározásáról, milyen mértékű bizonyítottság szükséges ahhoz, hogy a bíró tényként fogadjon el bizonyos körülményeket. Hangsúlyozta, az egyes jogterületeken eltérő bizonyítottságot kíván meg a joggyakorlat.
A jegyzői birtokvédelmi eljárással kapcsolatos joggyakorlat-elemzésről elmondta, a Kúria szerint helytelen az a gyakorlat, hogy a jegyzők időnként jogi kérdéseket is elbírálnak. Javasolták az ezzel kapcsolatos jogorvoslati lehetőség megteremtését – mondta.

Az elnök beszámolt arról, hogy a Kúria önkormányzati tanácsa 2017-ben 45 ügyet fejezett be, 39 esetben hozott érdemi döntést. A legtöbb ügy a telek- és az építményadó miatt érkezett – mondta. Hozzátette: a Kúria kimondta, lehet törvényes az adómaximum alatti telekadómérték, de azt nem találta törvényesnek, ha az adóalany mentesül az adó alól, ha azt a jogalkotó a lakhatástól tette függővé.

Értékelése szerint a települési adóval kapcsolatban az önkormányzatok mértéktartóak voltak, csak néhány szélsőséges eset került a Kúria elé.
Szólt arról is, hogy a Kúria megnyitotta az utat a településrendezési szerződések előtt, ha azok kölcsönösek és önkéntesek.
Darák Péter azt is hangsúlyozta, csak ott lehet tiltani a hajléktalanok jelenlétét, ahol azt valóban védendő értékek teszik szükségessé.
Kitért arra, hogy megszüntették a tartós titkári foglalkozást, ehelyett újabb főtanácsadói helyeket hoztak létre, idén már 18 főtanácsadó támogatta a bíróság szakmai munkáját.

A beszámoló elfogadását javasló Vejkey Imre, az Országgyűlés igazságügyi bizottságának KDNP-s elnöke elmondta, az Országgyűlés az elmúlt két évben fogadta el az új büntetőeljárási és az új polgári perrendtartási kódexeket, most folyik az önálló közigazgatási bírósági rendszer kialakítása. Ezek a törvények pozitív irányba befolyásolják a bíróságok működését – hangoztatta.
Úgy értékelt, a Kúria 2017-re megfogalmazott célkitűzései – különösen a befogadási eljárás gyakorlatának kialakítása, valamint az új eljárási kódexek alkalmazására történő felkészülés – maradéktalanul megvalósultak.

Becsó Károly (Fidesz) közölte, a Kúria két alapvető, alaptörvényben rögzített feladata, a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll. A joggyakorlat-elemző csoportok segítségével ezen két alkotmányos jelentőségű feladat egyre hatékonyabbá vált tavaly – értékelt.

A Kúria 2017-es tevékenysége kitűnően fogja segíteni a bíróságok munkáját az új eljárási kódexek alapján lefolytatandó ítélkezésben – mondta.
Becsó Károly szerint a beszámoló alapján kijelenthető, hogy a Kúria kielégítően ellátja alaptörvényben leírt feladatait, ezért a Fidesz támogatja a beszámoló elfogadását.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2023. január 30.

A Google egyértelműbb tájékoztatást vállalt az uniós hatóságok nyomására

Az európai fogyasztóvédelmi hatóságok elérték, hogy a Google a jövőben világosabb és pontosabb tájékoztatást nyújtson felületein. Az óriáscéget néhány éve a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is egyértelműbb kommunikációra kötelezte, jelenleg pedig erőfölényes vizsgálatot folytat vele szemben.

2023. január 25.

66.000 oldalnyi peranyag, 300 tanú és 210 órányi hang- és képfelvétel

A Központi Nyomozó Főügyészség 2014. augusztus 21-én emelt vádat V. L. és 21 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken, ahol az I., a X., a XI., a XV., a XVII., a XVIII., a XIX. és a XX.rendű terheltek vonatkozásában már 2020 júniusában ügydöntő határozatot hoztak. A fent felsorolt vádlottak voltak azok, akik beismerték bűnösségüket és lemondtak a bizonyításról. Velük szemben tehát a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa – a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának másodfokú határozatával – már korábban jogerősen befejezte az eljárást.

2023. január 25.

Internetes csapdára figyelmeztetnek az európai hatóságok

Az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok trükkös gyakorlatra hívják fel a figyelmet az online térben: egyes cégek rejtett módon veszik rá a gyanútlan felhasználókat szolgáltatásaik előfizetésre. A Gazdasági Versenyhivatal is találkozott már hasonlóval, mostantól pedig a bankkártya-társaságok is segítik a hatóságokat a fellépésben.