Alkotmánybíróság: a bíróságoknak mindig vizsgálniuk kell a jogszabályok célját

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. december 13.
Címkék: ,
Rovat:
Az Alkotmánybíróság friss határozatában kiemelte: az Alaptörvény a bíróságok számára alkotmányos kötelezettségként írja elő, hogy a jogszabályokat elsősorban azok céljával összhangban értelmezzék, ez azonban nem zárja ki, hogy a bíróság egyéb szempontokra is figyelemmel legyen. Az a bírósági mérlegelés azonban, amely a jogszabály céljának vizsgálatát teljes mértékben kizárja, már alaptörvény-ellenesnek minősül.

Az indítványozó Magyar Nemzeti Bank alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúria és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletei ellen. Az ügy előzményeképpen a Magyar Nemzeti Bank ellenőrizte egy befektetési társaság működését, majd kezdeményezte a társaság felszámolását, és vizsgálatot indított a társaság igazgatósági tagjával szemben. A vizsgálat eredményeképpen az igazgatósági tagot felügyeleti bírság megfizetésére kötelezték egy olyan határozatban, amelyet a Bank egyik alelnöke írt alá ún. „átruházott kiadmányozási jogkörben” eljárva, a „Pénzügyi Stabilitási Tanács felhatalmazása alapján”. A megbírságolt igazgatósági tag a kiadmányozás visszásságaira hivatkozva kérte a határozat hatályon kívül helyezését. Az elsőfokú bíróság hatályon kívül is helyezte azt, mivel álláspontja szerint a Pénzügyi Stabilitási Tanács hatáskörének elvonásával az alelnök saját nevében hozta a határozatot. A Kúria az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét hatályában fenntartotta, és az alkotmányjogi panasz alapján vizsgált kérdésben érdemi és végleges döntést hozott.

Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben azt kellett megvizsgálnia, hogy a kiadmányozás fogalmának a Kúria ítéletében foglalt értelmezése sérti-e az indítványozó tisztességes eljáráshoz fűződő jogát. A testület ennek megítélésekor elemezte a jogszabályi környezetet, a szabályozás célját és a konkrét ügy tényállását is. Míg a Kúria szerint a kiadmányozás lényegében a döntés aláírásával szinonim fogalom, addig a jogalkotó a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítása kapcsán egyértelműen utalt a rugalmasabb döntéshozatalra irányuló szándékára. A bíróságoknak a jogszabályokat a jogszabály céljára tekintettel kell értelmeznie, a Kúria ezzel szemben – alaptörvénybeli kötelezettsége ellenére – nem vette figyelembe a jogszabály célját. A meghozott bírói döntés önkényessé vált, mert kilépett abból a jogértelmezési keretből, amelyet számára az Alaptörvény előírt. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította a Kúria ítéletének alaptörvény-ellenességét, és azt megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság megjegyezte: a kiadmányozás fogalmának tartalma eltérő a hatósági és a bírósági eljárások esetében. A bíróság esetén a kiadmányozás a bíró által meghozott és aláírt döntés további példányainak hitelesítését jelenti. A közigazgatási, és főként a hatósági eljárásban a kiadmányozás emellett a döntés tényleges meghozatalát is magában foglalhatja.

A döntéshez párhuzamos indokolást csatolt dr. Pokol Béla, dr. Szabó Marcel és dr. Varga Zs. András alkotmánybíró, különvéleményt fűzött dr. Czine Ágnes, dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó, dr. Salamon László, dr. Schanda Balázs, dr. Stumpf István és dr. Szalay Péter alkotmánybíró. A határozat teljes szövege és adatlapja az Alkotmánybíróság honlapján megtekinthető.

Kapcsolódó cikkek:


Az ajánlattevő ajánlatkérővel szembeni kártérítési igényének az uniós joggal összhangban álló eljárásjogi feltételei
2019. január 24.

Az ajánlattevő ajánlatkérővel szembeni kártérítési igényének az uniós joggal összhangban álló eljárásjogi feltételei

Nem ellentétes az uniós joggal az olyan tagállami eljárásjogi rendelkezés, amely a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt bármely polgári jogi igény érvényesíthetőségének feltételéül (elfogadhatósági feltételéül) szabja, hogy valamely döntőbizottság, illetőleg – e döntőbizottság határozatának felülvizsgálata során – a bíróság a jogsértést jogerősen megállapítsa.

Ellenőröket fenyegetett egy hévízi vendéglős
2019. január 23.

Hivatalos személy elleni erőszak miatt vádat emeltek egy hévízi vendéglős ellen, aki egy fogyasztóvédelmi ellenőrzéskor megfenyegette a hatóság munkatársait - közölte a Zala Megyei Főügyészség szerdán.

Harminc liter ginát találtak két férfinél
2019. január 23.

Kábítószer-kereskedelem bűntettével vádol két váci férfit a járási ügyészség - közölte Szabó Ferenc, Pest megye főügyésze szerdán. A lefoglalt drogok - nagyrészt úgynevezett gina - több ezer adagra elegendő mennyiséget képviselnek.

Óriási uniós bírság a MasterCardnak
2019. január 23.

Az Európai Bizottság 570 millió 566 ezer euró (mintegy 183 milliárd forint) bírságot szabott ki a MasterCard amerikai kártyakibocsátó vállalatra az unió versenyjogi előírásainak megsértése miatt - közölte Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős biztos.

EuB: uniós jogot sért egy osztrák munkaügyi szabályozás
2019. január 22.

Az európai uniós jogot sérti, és valláson alapuló hátrányos megkülönböztetésnek minősül, hogy Ausztriában nagypénteken csak azoknak a munkavállalóknak biztosítanak fizetett munkaszüneti napot, akik bizonyos egyházakhoz tartoznak - közölte döntését az Európai Unió Bírósága hétfőn.