Ruszofóbiával bővül az orosz btk.
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Budaörs pert indított az állam ellen a szolidaritási hozzájárulás intézménye miatt, a másodfokú ítélet után sem adják föl.
A Kúriához fordul felülvizsgálati kérelemmel Budaörs önkormányzata abban a perben, amelyben a Fővárosi Ítélőtábla a magyar állam javára döntött a szolidaritási hozzájárulás intézményét kifogásoló helyhatósággal szemben.
A polgármesteri hivatal közleményében azt írta, értékelésük szerint a Fővárosi Ítélőtábla nem vizsgálta érdemben a per másodfokú tárgyalásán az érveiket, és azt sem, hogy jogtalanul von-e el az állam évi 2,1 milliárd forintot a várostól.
Hozzátették: a táblabíróság azzal zárta le a pert, hogy csak az Alkotmánybíróság mondhatja ki, ha az állam alaptörvény-ellenes vagy az önkormányzati törvénybe ütköző jogszabályt alkotott.
[htmlbox karteritesi_jog]
A polgármesteri hivatal felidézte: a nyáron első fokon részítélet született az ügyben. Ebben a Fővárosi Törvényszék kötelezte az államot arra, hogy a szolidaritási hozzájárulás címén addig elvont több mint hétszázmillió forintot és annak kamatait fizesse vissza az önkormányzatnak. A keddi másodfokú tárgyaláson azonban a Fővárosi Ítélőtábla a részítéletet ítéletnek tekintette és a teljes keresetet elutasította, amivel a közlemény szerint „megakadályozta, hogy az eljárás – a nyári részítélet kihirdetésekor elhangzottak szerint – 2018. januárban folytatódjon”. A kártérítési per így jogerősen lezárult.
Arról, hogy az önkormányzat a Kúriához fordul jogorvoslatért, Wittinghoff Tamás (Budaörs Fejlődéséért Egyesület) polgármester beszélt a képviselő-testület 2017. október 11-én tartott rendkívüli ülésén – közölték.
Az Nemzetgazdasági Minisztérium szerdán, a bírósági döntésről szóló közleményében azt írta: az elmúlt években a hazai önkormányzati rendszer feladatellátásának köre és finanszírozási eszközei is átalakultak, az egyértelmű felelősségi viszonyok megteremtése, valamint az oktatás színvonalának további emelése érdekében az állam átvette az iskolák fenntartási, működtetési feladatait. A települések közötti szolidaritás jegyében az átlagosnál lényegesen jobb jövedelmi helyzetű és gazdasági teherbíró képességű önkormányzatok a szolidaritási hozzájáruláson keresztül járulnak hozzá ezen közfeladat ellátásához. Budaörs azonban nem értett egyet a szabályozással, így pert indított az állam ellen.
(MTI)
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.
2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!