A magyarok 30%-a támogatja az azonos neműek házasságát


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Érdekes eredményeket hozott a Sonda Ipsos nemzetközi közvélemény-kutatásának eredménye. A magyarok fele helyesli az azonos neműek élettársi kapcsolatának törvényes elismerését, de azzal, hogy házasságot kössenek ennél kevesebben, háromtizednyien értenek egyet. Honfitársaink a kutatásban résztvevő 16 ország átlagánál kevésbé elfogadóak a homoszexuálisokkal kapcsolatban, ugyanis az élettársi kapcsolatok esetében 73 százalékos, a házasság esetében 52 százalékos a támogatók aránya.

A hazai lakosság négytizede egyetért azzal, hogy a melegek, leszbikusok örökbe fogadhassanak, vállalhassanak gyermeket. Ezzel is lemaradunk az átlagtól, hiszen az összesített eredmény szerint 59 százaléknyian helyeslik, hogy a gyermekvállalás terén a heteroszexuálisokkal azonos lehetőségeik legyenek az azonos nemű pároknak is. A melegekkel, leszbikusokkal kapcsolatban a svédek, norvégok és a spanyolok a leginkább toleránsak, legkevésbé a lengyelek, a dél-koreaiak, a magyarok és a japánok számítanak annak – ezek a legfontosabb megállapításai annak a nemzetközi közvélemény-kutatásnak, amelyet az Ipsos végzett 16 országban, az idei év májusában összesen 12 500 ember, ebből hazánkban 1000 fő megkérdezésével.

A magyar lakosság 51 százaléka egyetért azzal, hogy hivatalosan elismerjék az azonos neműek élettársi kapcsolatát, 26 százalék ellenzi ezt a jogi lépést, míg elég sokan (23 százaléknyian) nem tudnak állást foglalni ebben a kérdésben. A legnagyobb, csaknem teljes körű támogatás a svédek (91%), a norvégok (90%) és a spanyolok körében (89%) tapasztalható, a legalacsonyabb nálunk és a japánoknál (51-51%).

A melegek, leszbikusok házasságkötését a magyarok relatív többsége, 47 százaléka nem támogatja. Az itteni lakosság 30 százaléka azonban törvényes lehetőséget biztosítana az azonos neműeknek is arra, hogy anyakönyvvezető előtt egybekeljenek. Ebben a kérdésben is nagy a bizonytalanság, 23 százalék nem tudja eldönteni, mi a helyes megoldás. Leginkább azokban az országokban helyeslik a saját neműekkel való frigyet, ahol arra törvényes lehetőség van: Svédországban, Norvégiában és Spanyolországban (91, 78, 76%). A legnagyobb ellenzés e tekintetben nem Magyarországon, hanem Dél-Koreában (26%), Japánban (24%) és Lengyelországban (21%) érzékelhető.

A magyarok többsége, 58 százaléka elutasítja azt, hogy az azonos nemű párok hasonló jogokkal rendelkezzenek-e a gyermekvállalás terén, mint a heteroszexuálisok. Honfitársaink 42 százaléka nem tenne különbséget, a melegek, leszbikusok számára is biztosítaná a gyermeknevelés feltételeit.  A nemzetközi összesített adatok ennél nagyobb elfogadásról tanúskodnak: a többség, 59 százalék támogatja az azonos neműek esélyegyenlőségét a gyermeknevelésben (41 százalék ellenzi azt). Ebben a vonatkozásban is a svédek a leginkább elfogadók 78 százalékkal.

Világszerte, így nálunk is elmondható, hogy a törvényerejű házasságkötés jogának és lehetőségének támogatása jellemzőbb a nőkre, mint a férfiakra (38 illetve 23%). Az iskolai végzettség emelkedésével egyre toleránsabbak a társadalmak, a magyarok körében a házasságkötést az alapfokú végzettségűek 23, az érettségizettek 31, a diplomások 40 százaléka fogadja el. Az élettársi közösség elfogadásában is vannak ilyen összefüggések, a magyar férfiak 43, a nők 58 százaléka támogatja, az egyes iskolázottsági csoportokban pedig a helyeslők aránya 38, 55 és 60 százalék. A nemzetközi felmérésből az is kiderül, hogy a nem vallásos emberek körében másfélszer annyian értenek egyet az azonos neműek házasságával, mint a vallásosak között. Az is érdekes összefüggés, hogy LMBT-csoportba tartozót (leszbikust, meleget, biszexuálist vagy transzneműt) közvetlenül ismerő emberek körében is másfélszer annyian helyeslik az azonos neműek házasságkötését, mint akiknek nincsen ilyen barátjuk, kollégájuk, rokonuk vagy ismerősük.

 

Forrás: Sonda Ipsos


Kapcsolódó cikkek

2023. január 25.

66.000 oldalnyi peranyag, 300 tanú és 210 órányi hang- és képfelvétel

A Központi Nyomozó Főügyészség 2014. augusztus 21-én emelt vádat V. L. és 21 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken, ahol az I., a X., a XI., a XV., a XVII., a XVIII., a XIX. és a XX.rendű terheltek vonatkozásában már 2020 júniusában ügydöntő határozatot hoztak. A fent felsorolt vádlottak voltak azok, akik beismerték bűnösségüket és lemondtak a bizonyításról. Velük szemben tehát a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa – a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának másodfokú határozatával – már korábban jogerősen befejezte az eljárást.

2023. január 25.

Internetes csapdára figyelmeztetnek az európai hatóságok

Az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok trükkös gyakorlatra hívják fel a figyelmet az online térben: egyes cégek rejtett módon veszik rá a gyanútlan felhasználókat szolgáltatásaik előfizetésre. A Gazdasági Versenyhivatal is találkozott már hasonlóval, mostantól pedig a bankkártya-társaságok is segítik a hatóságokat a fellépésben.

2023. január 24.

Novák Katalin és az elnöki kegyelemem intézménye

Novák Katalin hivatala első 8 hónapjában nemcsak olyan bőkezűen mérte az államfői kegyelmet, mint negyed évszázada senki, de megdöntött egy másik rekordot is: 10 év után először ő határozott speciális, eljárási kegyelmi kérvényről pozitívan, ráadásul rögtön hétszer.