A mai nappal változnak a karanténszabályok Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kihirdették a Parlament által elfogadott új karanténszabályokat. A törvény az egészségügyi törvényben meghatározott három karanténfajta (járványügyi megfigyelés, járványügyi zárlat, hatósági házi karantén) elrendelésével, végrehajtásával kapcsolatos adminisztratív könnyítéseket, és a hatósági házi karantén megsértése miatt alkalmazható szankciókat tartalmazza.

A 2020. évi CIV. törvény megalkotását az indokolta, hogy a karanténkötelezettséggel kapcsolatban nehézséget okozott, hogy azt valamennyi esetben önálló eljárásban, formalizált határozattal kellett elrendelni, ugyanakkor az ügyek tömegessé válása szükségessé tette a lakosság bizonyos köreire vonatkozó „ex lege” karantén (például beutazás esetén a hatósági házi karantén) esetében a hatósági döntéshozatal kivezetését, illetve azokban az ügyekben, ahol mindenképpen egyedi döntéshozatal szükséges (pl.: fertőzés gyanújának megállapítása, kontaktok) a hatósági döntésre vonatkozó szabályok egyszerűsítését. Ennek hatására a törvény különválasztja a döntéshozatallal nem járó és az „egyszerűsített” döntéshozatallal járó karantén-tényállásokat.

A jogszabály által előírt karanténkötelezettség

A törvény előírja, hogy ha a járványügyi készültség alatt kormányrendelet meghatározott országokból történő beutazás esetére hatósági házi karanténkötelezettséget ír elő, akkor a hatósági házi karantén elrendelésével kapcsolatban egyedi közigazgatási hatósági eljárás lefolytatásának nincs helye (vagyis nem kell közigazgatási határozatot hozni a hatósági házi karantén elrendeléséről).

Ehhez feltétel, hogy a határellenőrzést végző rendőri szerv a karanténkötelezett személyt tájékoztassa, hogy a Magyarország területére történő belépést követően kormányrendeletben meghatározott ideig köteles az általa meghatározott lakásban, ahhoz tartozó bekerített helyen vagy egyéb egészségügyi intézménynek nem minősülő helyen (karanténlakás) tartózkodni. A karanténkötelezett köteles tájékoztatni a határellenőrt a karanténlakás pontos címéről, ellenkező esetben a további intézkedéseket a hatóság által előírt karanténkötelezettség szabályai szerint kell megállapítani.

A karanténkötelezett az országba történő belépést követően köteles közvetlenül a karanténlakáshoz menni, az utazást kizárólag egészségügyi, műszaki, vagy tömegközlekedési eszközzel történő utazás esetén menetrendi okból szakíthatja meg. A karanténlakásba érkezést követően a karanténkötelezett köteles a lakás bejárati ajtaján a rendőrségtől kapott, a karanténra utaló jelölést mindenki által jól láthatóan elhelyezni. Ha a hatósági házi karantén betartásának ellenőrzésére szolgáló szoftver (karanténszoftver) telepítésének feltételei rendelkezésre állnak és a karanténkötelezett ahhoz megfelelő eszközzel rendelkezik, akkor a karanténlakásba történő megérkezésekor köteles a karanténszoftvert a telekommunikációs eszközére telepíteni, azt a hatósági házi karantén ideje alatt használni. A szoftvert törölni csak a karantén lejártát követő napon lehet.

A karanténkötelezett az adatszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségét a rendőrség honlapján meghatározott módon a Magyarországra történő belépést megelőző 24 órával korábban is teljesítheti, valamint a karanténlakás címét is bejelentheti. A határellenőrzést végző szerv a karanténkötelezett adatait, valamint a Magyarországra történő belépés pontos idejét és helyét a belépést követő 8 órán belül továbbítja a karanténlakás helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak.

A karanténkötelezett a hatósági házi karantén ideje alatt a karanténlakást kizárólag a rendőrkapitányság részére tett bejelentés tudomásulvételét követően, orvos utasítására, megbetegedése miatt (a sürgősségi betegellátást végző személy kíséretében), életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, vagy kormányrendeletben meghatározott esetben hagyhatja el. A koronavírus tüneteinek észlelése esetén, erről telefonon köteles értesíteni a háziorvosát, ennek hiányában a karanténlakás helye szerint illetékes háziorvost, aki, ha a koronavírus gyanúját állapítja meg, erről a járványügyi intézkedések kezdeményezését követően az illetékes rendőrkapitányságot értesíti.

Ha kormányrendelet alapján lehetőség nyílik arra, hogy a karanténkötelezett a hatósági házi karantén alóli mentesülés érdekében egészségügyi vizsgálaton vegyen részt, és a karanténkötelezett az egészségügyi vizsgálatra rendelkezik egészségügyi intézmény által biztosított időponttal, a karanténkötelezettnek a vizsgálat időpontját legalább a vizsgálatot megelőző 24 órával az illetékes rendőrkapitányságnál be kell jelentenie. Ezt megteheti cégkapuról vagy ügyfélkapuról megküldött elektronikus űrlap, ennek hiányában a rendőrség honlapján elérhető intelligens űrlap segítségével, magyar vagy angol nyelven is. Az egészségügyi vizsgálat helyszínére és az egészségügyi vizsgálatot követően a karanténlakásba történő közlekedés kizárólag egészségügyi, műszaki vagy – tömegközlekedési eszközzel történő utazás esetén – menetrendi okból szakítható meg. Ha a vizsgálat eredménye alapján a karanténkötelezett mentesül a hatósági házi karantén alól, a karanténkötelezettnek az egészségügyi vizsgálat eredményét (elektronikus űrlap vagy intelligens űrlap kitöltésével és beküldésével) be kell mutassa az illetékes rendőrkapitányságnak. Ezt a rendőrség az eredményének beérkezését tanúsító elektronikus visszaigazolás küldésével veszi tudomásul.

A hatósági házi karantén végrehajtását a rendőrség ellenőrzi, ezt a karanténkötelezett köteles elősegíteni. Ha a helyszíni ellenőrzés másként nem hajtható végre, köteles a rendőrt a karanténlakásba beengedni. A rendőrség a közlekedési, utazási és jelölés-elhelyezési szabályok, a karanténszoftver alkalmazási szabályok, a karanténlakás elhagyására vonatkozó szabályok, a közlekedési, utazási szabályok, illetve az ellenőrzést elősegítő, illetve karanténlakásba történő bejutási szabály megsértése esetén a szabályszegést elkövető személyre 5 000 forinttól 150 000 forintig terjedő bírságot szab ki. A bírság azonos napon több egymást követő ellenőrzés alkalmával megállapított újabb jogsértések esetén ismételten kiszabható. Az azonos napon elkövetett jogsértések miatt kiszabható bírság legfeljebb 600 000 forint lehet. A bírságot az azt kiszabó határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni. A bírságot kiszabó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

A hatóság által előírt karanténkötelezettség

Azokban az esetekben, amikor jogszabály nem állapít meg magatartási szabályként generálisan alkalmazandó, bizonyos tényállás mellett mindenkire kötelező karantént, nem kerülhető meg az egyedi döntéshozatal, különös figyelemmel arra, hogy ezekben az esetekben a fertőzésnek legalább a gyanúját, eshetőlegességét meg kell állapítani.

A fent ismertettek szabályok közül a hatóság által előírt karanténkötelezettség is alkalmazni kell a karanténszoftverre, a karanténlakás elhagyására, az egészségügyi vizsgálatra (bejelentés, oda- és visszautazás), az ellenőrzésre és főszabályként a bírságra vonatkozó szabályokat.

A törvény az ügyek tömeges, egyszerű és azonnal intézhetőségére tekintettel eltérő szabályokat állapít meg az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben (Ákr.) lefektetettekhez képest.

A karanténkötelezettséget megállapító döntés

– az eljáró hatóságra és az ügyfelekre vonatkozó, valamint az ügy azonosításához szükséges adatokat (kivéve zárt és védett adatok),

– a karanténkötelezettséggel kapcsolatos rendelkezést, a karantén helyét és időtartamát,

– a karanténkötelezettség azonnali végrehajthatóságának tényét vagy ennek mellőzését,

– a karanténkötelezettség okát,

– a döntést megalapozó jogszabályhelyeket, és

– az írásba foglalással és a jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatást tartalmazza.

A döntés kiadmányozására valamennyi, az eljáró hatóság állományába tartozó, karanténnal kapcsolatos feladatot ellátó személy jogosult. A karanténnal összefüggő döntés azonnal végrehajtható, de az eljáró hatóság dönthet úgy, hogy az ügy körülményei és a kisebb járványügyi kockázat alapján a döntés azonnali végrehajthatóságát mellőzi.

A karanténnal összefüggő döntést személyesen vagy írásbelinek nem minősülő elektronikus úton kell közölni. Írásbeli közlésének kizárólag akkor van helye, ha a közlés előreláthatólag eredménytelennek mutatkozik, vagy az eljáró hatóság úgy ítéli meg, hogy az ügy körülményei alapján az írásbeli közlés célravezetőbb a közlés sikeressége szempontjából. A döntés utólagos, Ákr szerinti tartalommal történő írásba foglalásának és közlésének kizárólag akkor van helye, ha az ügyfél a döntést jogszabálysértőnek tartja, a közléstől számított 15 napon belül kéri a döntésnek az írásba foglalását és közlését. A karanténnal kapcsolatos ügyekben fellebbezésnek nincs helye, az ezekkel kapcsolatos közigazgatási perekre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. Keresetlevelet csak az írásba foglalt döntéssel szemben lehet benyújtani a közléstől számított 15 napon belül.

Ezek a szabályok 2020. október 28-ától, a bírságra vonatkozó rendelkezések 2020. november 12-től alkalmazandóak.

Egyéb rendelkezések

A törvény hangsúlyozza, hogy a turisztikai vállalkozások túlnyomó többsége a veszélyhelyzet kihirdetése óta alig vagy egyáltalán nem termelt bevételt. Felhalmozott bevétel nélkül a munkaerő finanszírozása és a forgalommal párhuzamosan növekvő mozgó költségek mellett a bérleti díjak jelentenek kiemelkedő költséget a vállalkozások számára. A hatályos szabályok szerint a turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok tekintetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket a bérbeadó 2020. június 30-áig felmondással nem szüntetheti meg. A törvény a bérleti szerződések felmondásának a tilalmát az állam, a többségi állami tulajdonú gazdasági társaság, a helyi önkormányzat és a helyi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság tulajdonában lévő ingatlanok esetében 2021. június 30. napjáig meghosszabbítja.

Az ügykezelői alapvizsga, a közigazgatási alapvizsga és a közigazgatási szakvizsga letételére előírt határidőbe a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele. A munkakör ellátásának vagy az álláshely betöltésének feltételeként a munkáltatói jogkör gyakorlója által előírt egyéb vizsga, képzési, továbbképzési, illetve a képesítési feltétel megszerzésére meghatározott határidőbe – ideértve a tanulmányi szerződésben vállalt ilyen kötelezettségeket is –, a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele. A törvény értelmében ezeket a képzési és vizsgakötelezettségeket a veszélyhelyzet utolsó napjától számított 180 napon belül kell teljesíteni.

Új szabályként jelenik meg, hogy a hatósági házi karantén megtartására vonatkozó szabály megszegése estén lehetőség nyílik, hogy a járványügyi készültség időszakában a szokásostól eltérően, a helyszíni bírság kiszabására az elkövető távollétében is sor kerüljön. Az elkövető távollétében kiszabott helyszíni bírságról a karanténszabályok megtartását ellenőrző rendőr a hatósági házi karantén helyeként megjelölt lakás, ahhoz tartozó bekerített hely, egészségügyi intézménynek nem minősülő helyhez tartozó levélszekrényben tájékoztatást helyez el, majd a helyszíni bírságoláshoz használt nyomtatvány másodlati példányát a csekkszelvénnyel együtt a nyilvántartásban szereplő lakcímre megküldi. Ha a helyszíni bírságolt személy a helyszíni bírság kiszabását nem veszi tudomásul, vagy a megküldött csekkszelvényen vagy banki átutalással a helyszíni bírságot 30 napon belül nem fizeti meg, a helyszíni bírságolásra jogosult szerv vagy személy szabálysértési feljelentést tesz. Az eljárást az elkövetővel szemben ebben az esetben a szabálysértési hatóság folytatja le. Ha a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy a helyszíni bírság tudomásul vételének, illetve a bírság befizetésének hiányában szabálysértési feljelentést tesz, az ezt követően befizetett helyszíni bírságot vissza kell téríteni. A visszatérítésről a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy gondoskodik.

Olvassa továbbra is legfrissebb, az egészségügyi válsághelyzettel és az átmeneti időszakkal kapcsolatos cikkeinket a Koronavírus-infó fül alatt.

Kövesse Facebook oldalunkat, hogy a leghamarabb értesüljön a fontos változásokról!


Kapcsolódó cikkek

2020. október 7.

Lázmérés az iskolában és a munkahelyen?

Az oktatási intézményekben október 1-jével elkezdődött a kötelező testhőmérséklet-mérés, amely minden diákot és tanárt érint. Ugyanakkor a lázmérés bármely más szervezet, így például egy munkáltató esetében is felmerülhet, hiszen alkalmas eszköz lehet a koronavírus egyik tünetének egyszerű és hatékony megállapítására.
2020. október 7.

A fizetés nélküli szabadság előnyei és hátrányai

A koronavírus okozta gazdasági nehézségekre sok munkáltató első reakciója a munkavállalók fizetés nélküli szabadságolása volt. Ez mindkét fél számára előnyös lehet, hiszen a munkáltató nem veszíti el képzett munkaerejét, utóbbi pedig, amint lehet, újra munkába tud állni megszokott helyén. A fizetés nélküli szabadság azonban sok hátránnyal is jár, így alapos megfontolást igényel, érdemes-e élni vele.