Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A jelenlegi járási tagoltság helyett megyei szinthez igazítaná a kormány a közjegyzők illetékességi területét. Az erről szóló javaslatot szerdán nyújtotta be az Országgyűlésnek a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Lázár János a közjegyzőkről szóló törvény módosítását egyebek mellett azzal indokolta, hogy a jelenlegi szabályozás különbséget tesz aszerint, hogy a közjegyző a fővárosban vagy azon kívül működik. A fővárosban a közjegyzők a Budapest teljes területén, a Fővárosi Törvényszék illetékességi területén működhetnek. Vidéken viszont a közjegyző illetékességi területe ahhoz a járásbírósághoz igazodik, amelynek területén a közjegyző székhelye van.
A törvényjavaslattal értelmében a közjegyzők működési körzetét a (megyei) törvényszékek illetékességi területéhez igazítanák a járási tagoltság helyett.
[htmlbox jogtar_kepzes]
Az indoklás szerint a javaslat igazodik a január 1-jén hatályba lépő polgári perrendtartásról szóló törvényhez, miszerint alapesetben a törvényszékhez tartoznak az ügyek, és a járásbíróság hatásköre csak kivételként jelenik meg.
Lázár János szerint a javaslat működési területüket illetően egyenlőséget teremt a közjegyzők között. Továbbá biztosítja a jelenlegi területre szorított bizalmi jellegű közjegyzői eljárások területi kiszélesítését, és a szolgáltatások színvonalának további emelkedését. Ezen felül a „bürokráciacsökkentés mint általános kormányzati célkitűzés érdekében” lehetőséget teremt a közjegyzők közötti munkateher arányosabb eloszlására és az ügyintézés gyorsítására – írták a javaslatban.
A javaslat elfogadása esetén januártól lép hatályba.
(MTI)
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!