A mesterséges intelligencia hatása a magyar munkaerőpiacra

A mesterséges intelligencia térhódítása három hullámban várható 2030-ig és akár 900.000 magyar munkahelyet is érinthet.

„A férfiak által dominált munkaköröket jobban befolyásolják a változások.

A mesterséges intelligencia (MI) felforgató hatása várhatóan a 2030-as évektől jelentkezik majd Magyarországon: a következő 15 évben 900 ezer munkahelyet is érinthetnek a technológiai változások. A PwC Magyarország tanulmánya szerint a hazai feldolgozóipart, szállítmányozást és az építőipart fogja drámai mértékben megváltoztatni a MI térnyerése.

A PwC Magyarország legfrissebb tanulmánya szerint napjaink legmeghatározóbb diszruptív technológiai megoldásai – az automatizáció, gépi tanulás és a mesterséges intelligencia – jelentős hatással lesznek a magyarországi munkavállalókra a következő években. Az OECD adatai alapján Magyarország alapvetően az ipari fókuszú gazdaságok közé tartozik, így a technológiai változások hatásai elsősorban a 2030-as évektől jelentkeznek majd a hazai munkaerőpiacon.

„Becsléseink szerint a következő 15 évben több mint 900 ezer munkahelyre lesz hatással a MI. Az ország gazdasági felépítése alapján arra lehet következtetni, hogy itthon a kétkezi, precizitást igénylő, illetve a monoton feladatok automatizálása okozhatja a legnagyobb arányú változást a munkaerőpiacon” – tette hozzá Kerekes Antal, a PwC Magyarország Technológiai tanácsadási területért felelős cégtársa.

A PwC Magyarország szerint ez azonban csak a 2030-as évektől, a MI harmadik megjelenési hullámában, a fizikai munka és a kézi precíziós feladatok automatizálódásával várható. Ezek alapján a magyar feldolgozóipart, szállítmányozást és az építőipart fogja drámai mértékben érinteni a mesterséges intelligencia térnyerése. Ezekben a gazdasági ágazatokban foglalkoztatják a magyar munkavállalók több mint egyharmadát, valamint az összes, MI által érintett munkahelynek a kétharmada tartozik ezekbe az ágazatokba.

„Ami a nemek arányát illeti, a korai szakaszokban (2020-2030 között) várhatóan a női munkavállalókra lesz nagyobb hatással a MI térnyerése, míg a férfi munkavállalók a harmadik hullámban kerülnek majd egyértelműen túlsúlyba. Mindez azt is jelenti, hogy a jellemzően férfiak által dominált munkakörök nagyfokú érintettsége miatt a férfiak jövőjét sokkal inkább befolyásolják majd a mesterséges intelligencia és az automatizálás hatásai” – mondta el a tanulmány kapcsán Riba Gábor, a PwC Magyarország mesterséges intelligencia szakértője.

Az MI az első hullámban, azaz a 2020-as évek elejétől elsősorban egyszerű számítási feladatokat és strukturált adathalmazok elemzését lesz képes elvégezni, ami a kifejezetten adatfeldolgozásra épülő ágazatokat érintheti (pl. pénzügyi és infokommunikációs szektorok). A 2020-as évek közepétől (második hullám) fokozódik a MI befolyása azáltal, hogy üzleti támogatási funkciókat, illetve egyszerű döntéshozatali funkciókat is képes lesz elvégezni (pl. általános adatbekérő- és egyeztető/HR/számviteli funkciók). Emellett jól kontrollálható környezetben, például raktárakban tárgyak önálló mozgatása is várható az MI-től. A 2030-as évektől (harmadik hullám) várható a MI megjelenése a fizikai munka és kézi precíziós feladatok automatizálásában is (pl. összeszerelés, szállítmányozás).

Az elemzés célja a munkaerőpiaci hatásokat statisztikai adatokkal szemléltetni, és ezáltal felhívni a döntéshozók figyelmét a változásra. A kutatás módszertani alapjául a PwC UK Will robots really steal our jobs? című kiadványa szolgált.

Kutatási módszertan:
A kutatás során nyilvánosan elérhető statisztikai adatokat elemeztek, illetve interjúkat folytattak az érintetti körben, elsősorban a Mesterséges Intelligencia Koalíción (MIK) keresztül. A brit PwC módszertanát követve, a MI munkaerőpiacra gyakorolt hatásait alapvetően három, időbeli elkülönülést jelző hullámként azonosították. Ezek a hullámok abban különböznek egymástól, hogy mikor, mely gazdasági szektorokban, illetve milyen mértékben befolyásolják/változtatják meg a munkavégzés formáit Magyarországon. A MI hatásait ennek alapján három dimenzióban vizsgáltuk – először gazdasági szektorokra bontva, foglalkozási formák, illetve munkavállalói típusok szerint.

A tanulmányról
How will AI impact the Hungarian labour market? című angol nyelvű tanulmányt itt találhatja meg.

A tanulmány elkészítésében partnerek voltak
Az elemzés elkészítésében a Budapesti Corvinus Egyetemen működő CEMS programban részt vevő, nemzetközi diákokból álló csapat is részt vett. A tanulmány egy évek óta tartó előremutató munkakapcsolat újabb eredménye.”

(hirlevel.egov.hu)

(pwc.com/hu)

Kapcsolódó cikkek:


Letartóztatták egy embercsempész csoport irányítóját
2019. december 7.

Letartóztatásba helyezte bíróság azt a 37 éves, Budapesten élő, menekültstátusszal rendelkező szír férfit, akit a Fővárosi Főügyészség azzal gyanúsít, hogy egy embercsempész csoport szervezője, irányítója volt.

Húsz év fegyházra ítélték az óbudai óvónő gyilkosát
2019. december 6.

Húsz év fegyházbüntetésre ítélte az óbudai óvónőt lelövő férfit a Fővárosi Törvényszék. A bíróság súlyosító körülményként értékelte, hogy a bűncselekmény elkövetését előre kitervelt bosszú vezérelte.

A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége nem korlátlan
2019. december 6.

A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége nem korlátlan

A munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettség megítélésekor értékelni kell az életkorát, egészségi állapotát, családi és lakóhelyi körülményeit. A kárenyhítési kötelezettség teljesítését az eset összes körülményei mérlegelésével lehet megítélni az objektív kárfelelősséggel tartozó, de annak megtérítése alól mentesülni kívánó munkáltató által bizonyított tények alapul vételével. Abban az esetben, amikor a munkavállaló bizonyítottan a jogellenesen megszüntetett munkaviszonyában betöltött munkakörének megfelelő állást keresett, aktívan eleget tett kárenyhítési kötelezettségének.