Pénzügyőrök játszottak össze pálinkafőzőkkel


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Miskolci Törvényszék az ügyben hivatali visszaélésben mondta ki bűnösnek a vádlottakat; vesztegetést nem bizonyítottak rájuk – derül ki a birosag.hu híréből.

A Miskolci Törvényszék 2019. szeptember 12-én hozott ítéletet annak a négy vezető beosztásban dolgozó pénzügyőrnek és két vállalkozónak az ügyében, akik ellen hivatali vesztegetés és hivatali visszaélés miatt indult büntetőeljárás.

A Miskolci Törvényszék által megállapított tényállás szerint az ügy I. – IV. rendű vádlottjai vezető beosztásban dolgoztak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megyei pénzügyőrségénél, akik hivatali pozíciójuknál fogva nem csak az ellenőrzések időpontjával, de azok esetleges elkerülésének módjával is tisztában voltak. A négy vádlott régóta jó viszonyt ápolt néhány helyi – általában pálinkafőzdét vagy italboltot működtető – vállalkozóval, így az ügy V. és VI. rendű vádlottjaival is.

Előfordult, hogy a vádbeli időszakban, 2013 tavaszán felhívta az I. rendű vádlottat egy ismerőse, hogy a boltjában tartott ellenőrzés során italokat foglalt le a pénzügyőrség, de azok eredetét igazolni nem tudja. A várható büntetéstől félve és annak elkerülése érdekében az I. rendű vádlotthoz fordult, aki az eljárás menetébe beavatkozva nem csak arról tájékoztatta, hogyan tudja igazolni az italok eredetét, hanem az ügyintézőt is felhívta arra, hogy az ügyfél által csatolt dokumentumokat – mint az ügy eldöntése szempontjából lényeges iratokat – fogadja el.

Volt, hogy a IV. rendű vádlott tudomására jutott egy ismerőse pálinkafőzdéjének ellenőrzése, így figyelmeztette és tájékoztatta annak időpontjáról. Az információ birtokában a tulajdonos bezárta a főzdét az ellenőrzés napjára, meghiúsítva ezzel a hatóság munkáját és elkerülve a büntetést. A IV. rendű vádlott abban is segített, hogy a pálinkafőzés során leadni szükséges bérfőzési lapok hiányosságait határidőn túl, utólag pótolja egyik ismerőse, mellyel elkerülte a bírság kiszabását.

A vádlottak esetében azonban nem nyert bizonyítást, hogy hivatali kötelezettségüket ellenszolgáltatás fejében szegték volna meg, illetve, hogy a részükre átadott ajándékok ezt a célt szolgálták volna.

Így a törvényszék az I. rendű vádlottat 2 rendbeli hivatali visszaélés elkövetése miatt mondta ki bűnösnek, melyért 500.000,- forint pénzbüntetésre ítélte. Társával, a IV. rendű vádlottal szemben hivatali visszaélés elkövetése miatt 300.000,- forint pénzbüntetést szabott ki.

Az ügyészség az I. és II. rendű vádlottak bűnösségét a hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében nem tudta bizonyítani, így a bíróság ezen vádak vonatkozásában felmentésükről döntött.

A bíróság a III. rendű vádlottat a hivatali visszaélés, továbbá az V. és VI. rendű vádlottakat a hivatali vesztegetés vádja alól bizonyítottság hiányában szintén felmentette.

A törvényszék ítélete nem jogerős, az ellen az I. és IV. rendű vádlottak védői fellebbezést jelentettek be, míg az ügyészség és az ítélet kihirdetéskor jelen lévő III. rendű vádlott 3 nap nyilatkozattételi időt tartott fenn annak vonatkozásában.

A büntetőügy a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 12.

Az Európai Bizottság jelentése a Digitális évtized szakpolitikai program időarányos teljesítéséről

A Bizottság a mai napon közzétette a digitális évtized helyzetéről szóló második jelentést, amely átfogó áttekintést nyújt a Digitális évtized szakpolitikai program által 2030-ra kitűzött digitális célkitűzések és célok elérése terén elért eredményekről. A jelentést idén első alkalommal kíséri a tagállamok által benyújtott, a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervek elemzése, amely részletezi az EU digitális átalakulásához való hozzájárulás érdekében tervezett nemzeti intézkedéseket, intézkedéseket és finanszírozást.

2024. július 12.

Július 15-től ítélkezési szünet a bíróságokon és az Alkotmánybíróságon

2024. július 15. és augusztus 20. között ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok. Az ítélkezési szünet időtartama alatt a bíróságok – főszabály szerint – nem tartanak tárgyalásokat. Az Alkotmánybíróságon július 22-től augusztus 30-ig tart az ítélkezési szünet. Az egyes kormányzati igazgatási szervek, hivatalok is tarthatnak igazgatási szünetet.