A munkahelyi stressz miatti kártérítési igény

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria ítélete szerint a munkahelyi stressz miatti egészségkárosodás akkor eredményezhet kártérítési kötelezettséget, ha a munkavállaló bizonyítja, hogy a munkáltató ellenőrzési körébe tartozó ok, például a vezető magatartása okozta a nagyfokú, egészségkárosodást eredményező stressz kialakulását.

Az alapügy

A felperes lakossági és kisvállalkozói értékesítési tanácsadó munkakört töltött be az alperesnél. Megbízást kapott a k-i fiók vezetésére. Egy év múlva a fiókot kirendeltséggé minősítették, amelyet továbbra is felperes vezetett kirendeltségvezetőként. A felperes több hónapra táppénzes állományba került, amikor megkereste őt a cég egy korábbi munkavállalója arra kérve, hogy tanúskodjon az ő munkáltatóval szembeni munkaügyi perében.

[multibox]

A felperes ezen kérésnek eleget tett. A munkáltató a tanúvallomás megtétele után a felperes munkaviszonyát felmondással megszüntette. Annak indokolása szerint a felperes idézés nélkül önként megjelent és tanúvallomást tett a munkáltató ellen kezdeményezett munkaügyi peres eljárásban úgy, hogy erről a munkáltatót előzetesen nem tájékoztatta. Tanúvallomásában arra a kérdésre, hogy Cs.M. munkaviszonyának megszüntetését követően változott-e a bankfiók teljesítménye, valótlan választ adott, ezzel sértette a munkáltató gazdasági érdekeit. A bíróság kérdésére egyértelműen azt állította, hogy nem áll vitában a munkáltatóval. Eljárásával megsértette az együttműködés és a tisztességes eljárás követelményét, mindez pedig súlyos bizalomvesztést eredményezett. A felperesnél reaktív depresszió alakult ki „a munkahelyi konfliktus szituáció fokozódását” követően. Táppénzes állománya egyértelműen a munkahelyi stressz szituációnak a következménye. A felperes össz-szervezeti egészségkárosodása a táppénzre kerülésekor és azt követően még néhány hétig 30%-ra tehető. Ezt követően ismételt munkába állásáig 15%-os össz-szervezeti egészségkárosodás állapítható meg. A felperes a keresetében a felmondás jogellenességének megállapítását és az ehhez fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérte. Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítélete

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította a felmondás jogellenességét és kötelezte az alperest az elmaradt munkabér, valamint jutalék helyébe lépő kártérítés, illetve cafeteria helyébe lépő kártérítés kamattal növelt összegének megfizetésére.

Az másodfokú bíróság ítélete

Az elsőfokú bíróság döntésével szemben mindkét fél fellebbezett. A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és az elmaradt munkabért, valamint a cafeteria helyébe lépő kártérítést felemelte, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítéletek hatályon kívül helyezését és helyette új határozat meghozatalát kérte. Az alperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítéletnek a felmondás jogellenességét megállapító része hatályon kívül helyezésére irányult, e körben új határozat hozatalával a kereset elutasítását kérte.

A Kúria döntése
A felperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint részben megalapozott, míg az alperes felülvizsgálati kérelme nem megalapozott. A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei tehát a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az erre vonatkozó jogi álláspontját részletesen kifejti, vagyis a jogszabálysértésre való hivatkozását, indokait is ismerteti. Amennyiben a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell a fent meghatározott tartalmi követelményekkel. A jogerős ítélet több rendelkezése ellen irányuló felülvizsgálati kérelem esetén annak a törvényben előírt tartalmi kellékeket kérelmenként külön-külön kell tartalmaznia és ezek hiánytalan meglétét is a Kúria külön-külön vizsgálja. Az alperes felülvizsgálati kérelmében jogszabálysértésként a Pp. 206. §-át, valamint az Mt. 64. §-ának (2) bekezdését jelölte meg. A jogszabálysértéseket igazoló jogi álláspont részletes kifejtése azonban az egyes jogszabályhelyekre vonatkozóan elmaradt. E követelménynek nem felel meg, ha a fél a jogi érvelését nem a szerinte megsértett jogszabályhelyre vetítve adja elő.  Ebből következően az alperes felülvizsgálati érvelése nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.

[htmlbox mt_kommentar]

A felperes felülvizsgálati kérelmének végkielégítéssel összefüggő előadása helytálló volt. Az alperesnél a perbeli időben hatályos kollektív szerződés szerint amennyiben a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató kezdeményezésére a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével összefüggő okból szűnik meg, a munkavállaló végkielégítésre jogosult, de nem tarthat igényt az Mt. szerinti végkielégítésre. A kollektív szerződés szerinti többletjuttatást a felperes megkapta, az azonban nem tekintethető az Mt. szerinti végkielégítésnek. A felmondás indokaira figyelemmel az Mt. 67. § (5) bekezdés b) pontja alapján az Mt. 77. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerinti végkielégítésben nem részesült, a kollektív szerződés szerinti kifizetés pedig nem mentesíti a munkáltatót az Mt. 82. § (3) bekezdés b) pontja alapján járó juttatás megtérítése alól és nem is számítható be annak összegébe. Fentiekből következően a felperes jogosult az Mt. szerint őt megillető végkielégítésre is az Mt. 77. § (3) bekezdés b) pontja alapján, melynek összegszerűségét az alperes nem vitatta. Az eljáró bíróságok ugyanakkor helytállóan utasították el a felperes egészségromlás miatti kártérítés és nem vagyoni kártérítés iránti kereseti igényét. Az Mt. 166. § (2) bekezdése alapján a munkáltató kimentése akkor eredményes, ha a munkáltató bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta. Jelen tényállás mellett a pszichés elváltozásokkal kapcsolatban csupán azt lehetett megállapítani, hogy azok a munkaviszonnyal összefüggésbe hozhatóak. Adott esetben ítéleti bizonyossággal azonban nem állapítható meg, hogy mindez a munkáltató ellenőrzési körébe tartozna, az eljárás során ugyanis nem merült fel olyan konkrét adat, amely szerint a felperesnél a munkahelyen kialakult stressz a vezető magatartása miatt következett volna be (Pp. 164. §). Az orvosszakértői vélemény is egyértelműen azt rögzítette, hogy „a tünetek és a betegség teljes egészében összefüggésbe hozhatók a munkaviszonyával, azonban egyéni érzékenysége okozta, hogy ez a helyzet a betegség kialakulásához vezetett”. Ebből következően jelen munkaviszonyban a kárt olyan ellenőrzési körön kívül eső körülmény okozta, amellyel a munkáltatónak nem kellett számolnia és nem volt elvárható a károkozó körülmény elkerülése vagy elhárítása. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a másodfokú bíróság ítéletének azon rendelkezését, amellyel az elsőfokú bíróság ítéletének a végkielégítést elutasító rendelkezését helybenhagyta, hatályon kívül helyezte, e körben az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperest végkielégítés fizetésére kötelezte.

(lb.hu)

[htmlbox BDT]

---