A „nationality” és a „citizenship” két eltérő fogalom


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A „nationality” és a „citizenship” az angolszász jogban használt fogalmak, amelyek az állampolgári jogok különböző szintjeit foglalják magukba.


Theresa May brit miniszterelnök októberben úgy nyilatkozott, hogy: “Ha azt hiszik, hogy önök a világállampolgárok, akkor önök nem állampolgárai semmilyen államnak, és nincsenek tisztában azzal, hogy mit is jelent az állampolgárság valójában.” A miniszterelnök szerint az „citizenship” a „nationalitynél” sokkal összetettebb fogalom. A cikkben a „national” és a „citizenship” kifejezéseket használjuk, mivel a magyar állampolgárság és nemzetiség fogalmak nem teljesen feleltethetőek meg ezen kategóriáknak, ezáltal a kettő közötti különbség sem értelmezhető.

A „national” fogalma azt jelenti, hogy az adott személy államalkotó tényező. A „nationalityt” születés, örökbefogadás, házasság, vagy leszármazás (amely országonként eltérő) útján szerezhető meg. A „nationality” elengedhetetlen a nemzetközi jog általi teljesjogú állampolgárként való elismeréshez. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának (továbbiakban: EJENY) 15. Cikke szerint: „Senkit sem lehet sem állampolgárságától, sem állampolgársága megváltoztatásának jogától önkényesen megfosztani.” Az EJENY eredeti szövege a „nationality”-t említi, azonban nem tér ki a „citizenship” fogalmára.

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

A szerző szerint a „citizenship” egy közelebbi, különleges jogi kapcsolat egy állam és egy ember között, amely rendelkezik az egyén jogairól és kötelezettségeiről, de nincs kapcsolatban a „nationality”-vel. Néhány latin-amerikai országban, például Mexikóban, az ember születésével megszerzi a „nationality”-t, de a „citizenship”-et, csak 18. életévének betöltését követően, vagyis a mexikói gyerekek „national”-ek, de nem „citizenek”  Ahogyan nem minden amerikai „national” egyben „citizen” is. Azok az emberek, akik az USA-n kívül születnek kaphatnak amerikai útlevelet, élhetnek és dolgozhatnak az USA-ban, de nem szavazhatnak és nem viselhetenek választott tisztséget. 

Az Egyesült Királyságban a gyarmatosítás miatt a helyzet még komplikáltabb, mivel hat különböző „nationality” van: „brit citizen”, „brit subject”, „brit overseas citizen”, „brit overseas territories citizen”, „brit overseas national”, és „brit protected person”. Sok esetben nehéz a fenti kategóriák között váltani. Például mielőtt az Egyesült Királyság, 1997-ben átadta Hong Kongot Kínának, több „brit overseas territories citizen” „brit overseas national”-ként regisztráltatta magát. Ezek az emberek brit útlevelet igényelhetnek, igényt tarthatnak az Egyesült Királyság diplomáciai védelmére, de státuszuk megszerzésével nem nyernek automatikusan jogot arra, hogy az Egyesült Királyságban éljenek, vagy dolgozzanak.

A fentiek alapján az Egyesült Királyságban többfajta „citizenship” létezik és vannak olyan „national”-ek, akik nem minősülnek „citizennek”

(economist.com)


Kapcsolódó cikkek