A NAV 3 milliárd forintnyi járuléktartozással vádolja Iványi Gáborék szervezetét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adóhatóság szerint az Oltalom Karitatív Egyesület Dankó utcai székházában, azért tartottak házkutatást, mert a gyanú szerint a szervezet a dolgozóktól 2015 és 2019 között rendszeresen levonta a járulékot, de azt nem fizette be.

A nyomozás jelenleg rendelkezésére álló adataiból kiderült, hogy 2015 és 2019 között az egyesület a munkavállalóinak a bruttó munkabéréből a személyi jövedelemadó-előleget, a nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékot levonta, azonban az adóbevallási és adóbefizetési kötelezettségének nem tett eleget. Ezzel nemcsak a költségvetést érhette kár, hanem adott esetben az alkalmazottakat is – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Maga az Oltalom tudatta a közösségi médiában, hogy a NAV 246 millió forintot követel tőlük, legnagyobb részt járuléktartozás miatt. Azonban az adóhivatal további tizennégy intézménynél – amelynek fenntartója szintén a Magyar Evangéliumi Testvérközösség – is megállapította, hogy a munkavállalóik után nem fizettek járulékot, sőt bevallást sem nyújtottak be. A gyanú szerint csaknem 1300 alkalmazott után összességében hárommilliárd forint járulékot nem fizettek meg. A munkáltató szabályszegésével amellett, hogy veszélybe kerülhet az érintett munkavállalók egészségügyi ellátása, nem fogják megkapni a teljes nyugellátást, függetlenül attól, hogy a nyugdíjjárulékot tőlük levonták.

járulék

A szervezet többször hivatkozott arra, hogy nem is áll szándékában adót fizetni, indokként pedig az Országgyűlés egy korábbi döntését jelölte meg.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerint ők a hatályos jogszabályok alapján járnak el, politikai kérdésekben nem foglalnak állást. A pénzügyi nyomozók a büntetőeljárásban előírt szabályokat maradéktalanul betartva vizsgálták a szervezetet. „A mai házkutatás során bizonyítékot gyűjtöttek, amelyet az egyesület által összehívott tömeg próbált megakadályozni” – írta az adóhivatal.

A Telex cikkéből kiderül, hogy a szervezetet vezető Iványi Gábor vezetője évek óta beszél arról, hogy azért nem tudják kifizetni a tartozásaikat, mert ők sem kapják meg a magyar államtól nekik járó támogatásokat, amely számításaik szerint közel 12 milliárd forint lehet. A cikkből az is kiderül, hogy egymilliárd forintot a strasbourgi emberi jogi bíróság (EJEB) 2017-es ítélete után kártérítésként megkaptak, de a strasbourgi testület azt is kimondta, hogy a magyar egyházügyi törvény sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága