A NAV engedélyezi az online szerencsejátékot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Játéktípusonként százmillió forintos koncessziós díjat, játékadót és felügyeleti díjat kell fizetniük az internetes szerencsejátékokat szervező társaságoknak a távszerencsejátékokról szóló törvényjavaslat szerint, amelyet a nemzetgazdasági miniszter hétfőn terjesztett az Országgyűlés elé.


A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint a törvényjavaslat zárószavazására várhatóan május 13-át követően kerülhet sor.

A törvényjavaslatot előzőleg – még törvénytervezet formájában – február 8-án a kormány megküldte az Európai Bizottsághoz „alapeseti műszaki notifikációra”, ami lényegében az uniós jogszabályoknak való megfeleltetést jelenti.

A NAV engedélyez

Az NGM közlése szerint állami és magántulajdonú vállalatok pályázhatnak hírközlő eszköz és rendszer útján történő, azaz online sportfogadás, kártyajáték és kaszinójáték szervezésére.

Az engedélyek, illetve koncessziós jogok kiadásáról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dönt. Az engedélyek és koncessziós szerződések legfeljebb öt évre szólhatnak, de számuk nem korlátozott. A 2013. évi költségvetési törvényre vonatkozó módosító javaslat értelmében a 2013. évi koncessziós díj a teljes évre vetítve játéktípusonként 100 millió forint.

A törvényjavaslat kitér arra: a koncessziós pályázatokon csak olyan nem állami, vagy többségi állami tulajdonban álló szervezők indulhatnak, amelyeknek a jegyzett tőkéje legalább 200 millió forint.

Játékadó és felügyeleti díj is lesz

Az online szerencsejátékot szervező magántársaságok a koncessziós díj mellett kötelesek lesznek játékadó és felügyeleti díj megfizetésére is.

A játékadó a tiszta játékbevétel – a tárgyidőszakban befizetett tétek és kifizetett nyeremények különbözetének – 20 százaléka, amelyet a társaságoknak kéthetente kell teljesíteniük.

A szerencsejáték-felügyeleti díj mértéke 2,5 százalék, de legalább 100 ezer forint és legfeljebb 50 millió forint. Ebből a társaság 25 százalék kedvezményt kap, amennyiben Magyarországon – a felügyeleti tevékenységet megkönnyítő – másodlagos adattároló szervert helyez el.

Az internetes szerencsejáték szervezőjének a szerveréhez folyamatos távoli hozzáférést kell biztosítania a NAV számára.

A távszerencsejáték szervezői a törvényjavaslat szerint a pénzmosás ellenes szabályok hatálya alá tartoznak majd. Közvetlen pénzmosás ellenes szabályként a törvényjavaslat kimondja, hogy játékosként csak természetes személy vehető nyilvántartásba és egy játékosnak egy szervezőnél csak egy játékosi egyenlege („játékosi számlája”) lehet.

A nyeremény adómentes

A törvényjavaslat egyben egyértelművé teszi, hogy a játékosoknak a legális internetes szerencsejátékból származó jövedelme mentesül a személyi jövedelemadó hatálya alól.

A kormány által benyújtott javaslat értelmében a NAV határozata alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közreműködésével az illegális
szerencsejáték szervezéshez kapcsolódó elektronikus adat hozzáférése 90 napra korlátozható, amely ismételten is elrendelhető. A blokkolási kötelezettségnek eleget nem tevő hírközlési szolgáltatók 100 ezer forint és 500 ezer forint közötti bírsággal sújthatók.

A kormány az általa 2012 őszén bejelentett költségvetési egyenlegjavító intézkedések során 10 milliárd forintnyi többletbevételt jelzett 2013-ra az online szerencsejáték új szabályozása révén.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Jog és kommunikáció konferencia: a jog nemcsak a jogászoké

A Wolters Kluwer Hungary, a Szegedi Tudományegyetem Üzleti Jogi Intézete és az SZTE Európai Értékek Elemző Központja szervezésében május 15-én Szegeden rendezett konferencia célja volt, hogy megvilágítsa, felkészültek vagyunk-e mindazokra a kommunikációs jelenségekre, amelyekkel a technológiai fejlődés eredményeként a digitális környezetünkben nap mint nap szembesülünk és miként kezelhetők ezek adatvédelmi, versenyjogi és fogyasztóvédelmi jogi nézőpontból.

2024. május 16.

Az Európai Unió Bírósága rést ütött az adóeljárási szabályainkon

Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák. Ez ugyanakkor nem csupán a külföldiek áfa-visszatérítésére lehet hatással, de bármely olyan áfa-ügyben is felhasználható, ahol az adóhatóság megtagadta a fellebbezés során benyújtott tények, bizonyítékok értékelését. Az ügy legfontosabb tanulságait a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőivel szedtük össze.