A Nemzetközi Büntetőbíróság vizsgálhatja az orosz-ukrán helyzetet?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyésze a héten jelentette be, hogy vizsgálatot indít az Ukrajnában elkövetett háborús vagy emberiesség elleni bűncselekmények miatt.
1. Mennyire valószínű, hogy Putyint vagy más orosz politikai vagy katonai vezetőket bíróság elé állítanak, és melyek azok az akadályok, amelyeket le kell győzni, hogy ez megtörténhessen? Milyen bűncselekményekért folytat eljárást az ICC?
Az ICC négy bűncselekményt vizsgál: háborús bűnök, emberiesség elleni bűncselekmények, népirtás és agresszió. Az ICC főügyésze, Karim Khan kijelentette, észszerű alapja van feltételezni, hogy háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket követtek el Ukrajnában.
A háborús bűnök közé tartozik a szándékos emberölés, szándékosan nagy szenvedés okozása, a kiterjedt pusztítás és a háborús fosztogatás, valamint a polgári lakosság vagy tárgyak szándékos pusztítása.
Az emberiesség elleni bűncselekmények közé tartoznak azok a gyilkosságok, amelyeket „bármely polgári lakosság elleni széles körű vagy szisztematikus támadás részeként követnek el”.
2. Gondot jelent, hogy sem Ukrajna, sem Oroszország nem részese az ICC-nek?
Khan szerint mivel Ukrajna nem részes fele az ICC-t létrehozó római statútumnak, maga nem hivatkozhat az állítólagos bűncselekményekre, de korábban kétszer elfogadta a bíróság joghatóságát, például amikor Oroszország 2014-ben megszállta a Krímet, másodszor pedig elfogadta a joghatóságot „nyílt végűen”. Tehát Ukrajna maga nem hivatkozhat az állítólagos bűncselekményekre, de az ICC rendelkezik joghatósággal a területén elkövetett bűncselekmények felett.
Oroszország 2016-ban lépett ki az ICC-ből, miután a bíróság közzétett egy jelentést, amely a Krím orosz annektálását megszállásnak minősítette. Ránézésre egyértelműnek tűnik annak bizonyítása, hogy Oroszország agressziót követett el. A meghatározás magában foglalja egy másik állam invázióját, a bombázást és a kikötők blokádját. Ha azonban egy állam nem részese az ICC-nek, magánszemélyei ellen a bíróság nem indíthat eljárást e konkrét bűncselekmény miatt. Az egyetlen kivétel, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa agresszió bűntette miatt az ICC elé utalhat egy joghatóságon kívüli személyt, de Oroszország a tanács állandó tagjaként vétójoggal rendelkezik, így erre nem kerül sor. De nincs hasonló korlát, amely megakadályozná, hogy háborús bűnökkel, emberiesség elleni bűncselekményekkel és népirtással vádoljanak egy nem részes országot, például Oroszországot.
3. Mennyire valószínű, hogy Vlagyimir Putyin vagy bárki más, aki részt vett az ukrajnai invázióban, hogy háborús és/vagy emberiesség elleni bűncselekmények miatt áll bíróság elé az ICC-ben?
Sokkal nehezebb egy politikai vezetőt közvetlenül a fegyveres erők által elkövetett bűncselekményekhez kötni – amint az e két bűncselekmény esetében megköveteli –, mint az agressziós bűncselekmény átfogóbb bűncselekményéhez. Még ha vádat is emelnének Putyin ellen, olyan államban kellene letartóztatni, amely – Oroszországgal ellentétben – elfogadja a bíróság joghatóságát.
4. Vannak-e alternatív módszerek Putyin vagy mások bíróság elé állítására?
A nemzeti bíróságok büntetőeljárást indíthatnak az egyének ellen állampolgárságuktól függetlenül, ha bűncselekményt követtek el, és ha rendelkeznek úgynevezett egyetemes joghatósági törvényekkel. Például januárban egy német bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt egy volt szíriai hírszerzőt a közel-keleti ország polgárháborújában elkövetett emberiesség elleni bűncselekmények miatt. 2015-ben ismét Németországban háborús bűnök miatt börtönöztek be két ruandai férfit, akiket egy lázadó csoport vezetésével vádoltak a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén. Még Oroszországnak is vannak egyetemes joghatósági törvényei. Azonban még akkor is, ha megpróbálnának egy másik államfő egyetemes joghatóságára hivatkozni, akkor is jelentős akadály lenne Putyin letartóztatása és bíróság elé állítása. Ehhez valószínűleg el kell távolítania hivatalából, majd ki kell adnia őt egy új orosz rezsimnek, amely együttműködőbb a nemzetközi közösséggel.
Philippe Sands QC professzor, a Nemzetközi Bíróságok és Törvényszékek UCL projektjének igazgatója egy külön nemzetközi büntetőtörvényszék létrehozását szorgalmazta Putyin és társai bűntetteinek kivizsgálására.
Ukrajna a Nemzetközi Bírósághoz (ICJ) fordult Oroszországgal szemben, mert az inváziót indított azzal vádolva Ukrajnát, hogy az orosz ajkú lakossággal szemben népirtást követett el.
(theguardian.com)
