A parlament és a kormány is jogalkotási rekordot dönthet idén


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sosem látott mennyiségű törvény és kormányrendelet született az idei első félévben – derült ki a CompLex Kiadó, a holland Wolters Kluwer csoport tagja Jogtárának adataiból. Június végéig majdnem kétszer több rendeletet adott ki a kabinet, mint egy évvel korábban, és több mint 120 törvény született, vagyis az év minden munkanapjára jutott egy.


Nemcsak folytatódott, hanem sok szempontból fel is gyorsult az idei első félévben az évek óta tartó, és már eddig is felülmúlhatatlannak gondolt jogalkotási láz Magyarországon. A CompLex Kiadó Jogtárának adatai szerint június végéig összesen 608 törvény, kormány-, minisztériumi, illetve egyéb rendeletet hirdettek ki, ami nagyjából 25 százalékkal több az egy évvel korábbinál (483 jogszabály született a tavalyi első félévben).

A törvények és a kormányrendeletek száma újból meghaladta az előző évi első féléves adatokat (ahogyan 2012-ben is több volt a 2011 első félévinél). A parlament június végéig 124 törvényt alkotott, ami abszolút rekordot jelent: soha a magyar jogalkotás történetében nem fordult elő, hogy az év első felében száznál több törvény szülessen (2012-ben 89, egy évvel korábban 82, míg a kormányváltás évében és 2009-ben csak 63-63 törvényt hirdettek ki június 30-ig). Mindez azt is jelenti, hogy idén az évnek pontosan minden munkanapjára jutott egy kihirdetett törvény: június végéig ugyanis éppen 124 munkanap volt ebben az esztendőben.

A törvények száma egyébként 39 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, és mivel az évek többségében a második félév szokott intenzívebb jogalkotást hozni – amit fokozhat, hogy az őszi parlamenti ülésszak lesz a 2014-es választások előtti utolsó előtti normál ülésszak –, arra lehet számítani, hogy idén az elfogadott törvények száma meghaladja a 250-et.

A parlamenténél is nagyobb intenzitással nőtt a kormányzati jogalkotás súlya. Csak kormányrendeletből 244 született az első félévben, ami 75 százalékkal több az egy évvel korábbi 139-nél. Nemcsak a növekedés mértéke számít történelminek, hanem maga az érték is új rekordot jelent: a rendszerváltozás óta egyetlen év sem volt, amikor a kormányrendeletek száma az első félévben ilyen mennyiséget elért volna. Az eddigi csúcsot a legutóbbi kormányváltás éve jelentette: 2010-ben 210 kormányrendelet jelent meg június végéig (a választási években a rövidebb ideig tartó parlamenti ülésszakok miatt egyébként is gyakori a kormányrendeletek számának megugrása). Összességében az első félévben a kihirdetett jogszabályok 20 százaléka volt törvény, 40 százaléka kormányrendelet, a maradék 40 százaléka miniszteri vagy egyéb rendelet. A belügyminiszter 34 rendeletet alkotott, ebben a kormányzati ciklusban ez rekordot jelent. A nemzetgazdasági minisztériumban az új miniszter – az MNB-elnökké kinevezett Matolcsy Györgyöt váltó Varga Mihály – új jogalkotási lendületet hozott, az NGM a 2012-es 16-tal szemben idén június végéig 27 rendeletet adott ki. A pénzügyi felügyelet a tavalyi mindössze egy rendelet után idén 10-et alkotott, az agrár- és az erőforrás-miniszter nagyjából ugyanannyit, mint 2012 első felében (előbbi 62 után 55-öt, utóbbi 41 után idén 45-öt). Az igazságügyi miniszteri rendeletek száma jelentősen, 31-ről 11-re csökkent.

(Az Ügyvédvilág.hu kiadója ias a CompLeX Kiadó.)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.

2024. június 20.

Zöldül a fogyasztóvédelem

Az európai uniós jogalkotó szinte ontja azon szabálytervezeteket, jogszabályokat, amelyek bizonyos fogyasztói jogosultságok biztosítása révén egyenesen a fogyasztókat vonják be a fenntartható és körforgásos gazdálkodás megvalósításának folyamatába – írja Dr. Nagy Andrea Magdolna, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda ügyvédje a vg.hu-n.