A pedofil bűnözők arcképét is meg lehet nézni a nyilvántartásban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) szolgáltatáson keresztül február elsejétől részben megismerhető a pedofil bűnözők nyilvántartása – közölte a Belügyminisztérium.

A szolgáltatás bevezetését a tavaly júniusban elfogadott gyermekvédelmi törvénycsomag írta elő; a kormány ezzel újabb lépést tett a gyermekek védelméért. Azok a nagykorúak, akik hozzátartozóként, nevelést, felügyeletet vagy gondozást ellátóként a lehető legnagyobb biztonságban szeretnék tudni a kiskorú gyermeket, február 1-jétől ellenőrizhetik, hogy a vele közvetlen kapcsolatba kerülő személyt a bíróság pedofil bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélte vagy sem.

Csak azonosítás után lehet betekinteni

Az ellenőrzés elektronikus személyazonosítás után, az erre a célra fejlesztett elektronikus felületen leadott adatigényléssel tehető meg. Az elektronikus személyazonosítás azt jelenti, hogy, a szolgáltatást az tudja igénybe venni, aki rendelkezik ügyfélkapu-regisztrációval, telefonos azonosítási szolgáltatás igénybevételére jogosító regisztrációval vagy eSzemélyi okmánnyal, illetve videotechnológián keresztül történő azonosítási szolgáltatás igénybevételére jogosító regisztrációval.

EU Jog online

A személyazonosítás után a felületen először tájékoztatás jelenik meg a jogszerű adatkezelésről: az adatok megismerésére való jogosultságról, a bizalmas adatkezelésről és a jogsértő adatkezelés következményéről, a továbblépéshez elengedhetetlen ennek elfogadása. Ezt követően az adatigénylés célhoz kötöttségére vonatkozó nyilatkozatot kell tenni ahhoz, hogy a konkrét adatigénylés előterjeszthető legyen.

Az adatigényléshez mindössze az ellenőrizni kívánt személy ismert családi és utónevét kell megadni.

Az arcképet is közzéteszik

Találat esetén a felületen láthatóvá válik a törvényben meghatározott bűncselekmény elkövetéséért jogerősen elítélt családi és utóneve, születési éve, lakcíméből, illetve lakcímeiből a település neve, a főváros esetén a kerület is, továbbá a legutoljára róla szemből készített arcképmás. Szintén láthatóvá válik a jogerős marasztaló bírósági döntésben szereplő bűncselekmény megnevezése, minősítése, elkövetésének ideje, a döntés jogerőre emelkedésének napja, a külföldi ítélet elismerése, megfeleltetése esetén pedig a külföldi bíróság által hozott határozat jogerőre emelkedésének napja.

Ha az adatigényléskor a megadott név alapján több találat is megjelenik, az érintettek fényképei és lakcímadatai válnak láthatóvá, ilyenkor csak a fényképek alapján kiválasztott egyetlen személy további adatai ismerhetők meg.

Kötelező bizalmasan kezelni

Az így megismert adatokat az adatigénylő köteles bizalmasan kezelni, kizárólag a gyermek védelme érdekében használhatja fel és teheti harmadik személy számára megismerhetővé. Tilos a megismert adatokat nyilvánosságra hozni, azokról képernyőfotót, egyéb másolatot, kivonatot vagy összefoglalót készíteni, tilos azokat sokszorosítani, nyilvántartásba rendezni vagy adatbázisba foglalni – figyelmeztetett közleményében a BM.

A felületen megismert adatok jogellenes megismerése, felhasználása különleges személyes adattal való visszaélés, a bűncselekmény két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető – hívták fel a figyelmet.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.