Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A tartalom újbóli megosztása (retweet) a közösségi média platformok egyik alapvető funkciója. Ennek ellenére nagyon kevés felhasználó van tudatában annak, hogy ezzel megsértheti a megosztott tartalom jogosultjának jogait. A kölni kerületi bíróság eseti döntése egy fotó megosztásáról.
A C 569/19. számú ítéletében a kölni kerületi bíróság megállapította, hogy egy fénykép retweetje nem minősül szerzői jog megsértésének.
Az alapügy
A felperes a Twitteren használt egy fotót profilképként. Azt állította, hogy a fotóval kapcsolatos kizárólagos használati jogokat a fénykép készítőjétől megszerezte. Egy harmadik személy „T” a felperes fényképét használta fel saját tweetjéhez. T. tweetjét az alperes retweetelte.
A felperes az alperest a retweet alapján figyelmeztette a fénykép felhasználásának jogszerűtlenségére. Az alperes ezután nyilatkozatot adott ki a fényképhasználat abbahagyásáról. A perben a felperes a figyelmeztetés megküldésével felmerült ügyvédi díjak megtérítését kérte. ú
A bíróság döntése
A kölni kerületi bíróság a keresetet elutasította. A bíróság szerint a figyelmeztetés nem volt indokolt, mert az alperes a retweet révén nem sértett semmilyen szerzői jogot a fényképpel kapcsolatosan.
Nincs nyilvánossághoz közvetítés
A „beágyazási” lehetőség miatt retweeteléskor nincs nyilvánossághoz közvetítésés az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint (a „Svensson” és a „Bestwater International” ügyek).
A felperes maga tette közzé profilképét a Twitteren, ahol az korlátlanul hozzáférhető volt a nyilvánosság számára. Az alperes retweetje miatt a kép nem jutott új nyilvánossághoz. Még akkor sem, ha a felperes maga nem töltötte volna fel a fotót a Twitterre – vagyis illegálisan használták a képet -, nem lenne nyilvánosossághoz közvetítés.
Ebben az esetben az EUB által a „GS Media” ügyben megállapított elvek érvényesek: Ebben az esetben csak akkor kerül sor nyilvánossághoz közvetítésre, ha az alperes tudott vagy tudnia kellett volna a kép illegális felhasználásáról. A GS Media ügyben a profitszerzési szándék miatt nem volt helye a tudomás vélelmezésének.
A kölni kerületi bíróság szerint nem voltak konkrét utalások arra, hogy az alperes felismerhette volna az illegális felhasználást. Annak előírását, hogy egy Twitter-felhasználó köteles megvizsgálni a szóban forgó tartalom jogszerűségét az retweet előtt, a bíróság nem tartotta célszerűnek és ésszerűnek, ha nem a nyereségre törekvés volt a cél.
Nincs jogellenesség
Másrészt a kölni kerületi bíróság nem tartja jogellenesnek a fénykép retweetben történő felhasználását. A fotó Twitterre való feltöltésével a felperes rátutaló magatartással hozzájárult a platformon történő terjesztéshez. A közösségi média platform minden felhasználója feltételezheti, hogy a többi felhasználó beleegyezik a tartalom további terjesztésébe a platformon. Ez az általános gyakorlat.
A közösségi média platformokat a lehető legszélesebb hatás elérésére tervezték. Ezért számítani lehet a platform kínálta lehetőségek felhasználók általi használatára.
Gyakorlati szempontok
A kölni kerületi bíróság helyes döntést hozott, azonban nem, vagy csak kis mértékben veszi figyelembe, hogy a jelen esetben az alperes nem annak a fényképnek a másolatát retweetelte, amelyet a felperes feltöltött. Inkább az alperes terjesztette tovább a harmadik féltől származó tweetet, aki saját változatot készített a fotóból ehhez a tweethez.
Az EUB „beágyazásra” vonatkozó ítélkezési gyakorlata rendszeresen alkalmazható a tartalom közösségi média platformon belüli megosztására. Ha ilyen esetben a megosztott tartalmat törlik a „forrásnál”, akkor a megosztott tartalom már nem érhető el a „célprofilban” (lásd például a Twitter retweetelésével kapcsolatos tájékoztatója). Az ilyen típusú felhasználást a leginkább összehasonlítható a „beágyazással” vagy a linkeléssel. A tartalom közösségi média platformra történő feltöltésekor feltételezhető a további terjesztéshez való hozzájárulás. Természetesen ez csak platformfunkciók használatakor érvényes, például retweeteléskor, Facebook-bejegyzés megosztásakor vagy YouTube-videó integrálásakor egy weboldalba.
Ha egy platform nem biztosít „megosztás” funkciót – például Instagram (kivéve a történeteket) -, akkor nem feltételezhető a beleegyezés. Azt is figyelembe kell venni, hogy a hozzájárulást csak a feltöltő felhasználó adhatja meg. Ha ez nem a jogtulajdonos, a beleegyezés érvénytelen. Ennek megfelelően az kölni kerületi bíróságnak csak annak a harmadik félnek a beleegyezését kellett volna elfogadnia, amelynek tweetjét az alperes retweetelte. A retweet nyilvános reprodukciójának hiányában az alperes ennek ellenére nem volt felelős a szerzői jogok megsértéséért a kölni bíróság által elbírált ügyben.
