A retweet nem tekinthető nyilvánossághoz közvetítésnek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tartalom újbóli megosztása (retweet) a közösségi média platformok egyik alapvető funkciója. Ennek ellenére nagyon kevés felhasználó van tudatában annak, hogy ezzel megsértheti a megosztott tartalom jogosultjának jogait. A kölni kerületi bíróság eseti döntése egy fotó megosztásáról.

A C 569/19. számú ítéletében a kölni kerületi bíróság megállapította, hogy egy fénykép retweetje nem minősül szerzői jog megsértésének.

Az alapügy

A felperes a Twitteren használt egy fotót profilképként. Azt állította, hogy a fotóval kapcsolatos kizárólagos használati jogokat a fénykép készítőjétől megszerezte. Egy harmadik személy „T” a felperes fényképét használta fel saját tweetjéhez. T. tweetjét az alperes retweetelte.

A felperes az alperest a retweet alapján figyelmeztette a fénykép felhasználásának jogszerűtlenségére. Az alperes ezután nyilatkozatot adott ki a fényképhasználat abbahagyásáról. A perben a felperes a figyelmeztetés megküldésével felmerült ügyvédi díjak megtérítését kérte. ú

A bíróság döntése

A kölni kerületi bíróság a keresetet elutasította. A bíróság szerint a figyelmeztetés nem volt indokolt, mert az alperes a retweet révén nem sértett semmilyen szerzői jogot a fényképpel kapcsolatosan.

retweet

Nincs nyilvánossághoz közvetítés

A „beágyazási” lehetőség miatt retweeteléskor nincs nyilvánossághoz közvetítésés az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint (a „Svensson” és a „Bestwater International” ügyek).

A felperes maga tette közzé profilképét a Twitteren, ahol az korlátlanul hozzáférhető volt a nyilvánosság számára. Az alperes retweetje miatt a kép nem jutott új nyilvánossághoz. Még akkor sem, ha a felperes maga nem töltötte volna fel a fotót a Twitterre – vagyis illegálisan használták a képet -, nem lenne nyilvánosossághoz közvetítés.

Ebben az esetben az EUB által a „GS Media” ügyben megállapított elvek érvényesek: Ebben az esetben csak akkor kerül sor nyilvánossághoz közvetítésre, ha az alperes tudott vagy tudnia kellett volna a kép illegális felhasználásáról. A GS Media ügyben a profitszerzési szándék miatt nem volt helye a tudomás vélelmezésének.

A kölni kerületi bíróság szerint nem voltak konkrét utalások arra, hogy az alperes felismerhette volna az illegális felhasználást. Annak előírását, hogy egy Twitter-felhasználó köteles megvizsgálni a szóban forgó tartalom jogszerűségét az retweet előtt, a bíróság nem tartotta célszerűnek és ésszerűnek, ha nem a nyereségre törekvés volt a cél.

Nincs jogellenesség

Másrészt a kölni kerületi bíróság nem tartja jogellenesnek a fénykép retweetben történő felhasználását. A fotó Twitterre való feltöltésével a felperes rátutaló magatartással hozzájárult a platformon történő terjesztéshez. A közösségi média platform minden felhasználója feltételezheti, hogy a többi felhasználó beleegyezik a tartalom további terjesztésébe a platformon. Ez az általános gyakorlat.

A közösségi média platformokat a lehető legszélesebb hatás elérésére tervezték. Ezért számítani lehet a platform kínálta lehetőségek felhasználók általi használatára.

Gyakorlati szempontok

A kölni kerületi bíróság helyes döntést hozott, azonban nem, vagy csak kis mértékben veszi figyelembe, hogy a jelen esetben az alperes nem annak a fényképnek a másolatát retweetelte, amelyet a felperes feltöltött. Inkább az alperes terjesztette tovább a harmadik féltől származó tweetet, aki saját változatot készített a fotóból ehhez a tweethez.

Az EUB „beágyazásra” vonatkozó ítélkezési gyakorlata rendszeresen alkalmazható a tartalom közösségi média platformon belüli megosztására. Ha ilyen esetben a megosztott tartalmat törlik a „forrásnál”, akkor a megosztott tartalom már nem érhető el a „célprofilban” (lásd például a Twitter retweetelésével kapcsolatos tájékoztatója). Az ilyen típusú felhasználást a leginkább összehasonlítható a „beágyazással” vagy a linkeléssel. A tartalom közösségi média platformra történő feltöltésekor feltételezhető a további terjesztéshez való hozzájárulás. Természetesen ez csak platformfunkciók használatakor érvényes, például retweeteléskor, Facebook-bejegyzés megosztásakor vagy YouTube-videó integrálásakor egy weboldalba.

Ha egy platform nem biztosít „megosztás” funkciót – például Instagram (kivéve a történeteket) -, akkor nem feltételezhető a beleegyezés. Azt is figyelembe kell venni, hogy a hozzájárulást csak a feltöltő felhasználó adhatja meg. Ha ez nem a jogtulajdonos, a beleegyezés érvénytelen. Ennek megfelelően az kölni kerületi bíróságnak csak annak a harmadik félnek a beleegyezését kellett volna elfogadnia, amelynek tweetjét az alperes retweetelte. A retweet nyilvános reprodukciójának hiányában az alperes ennek ellenére nem volt felelős a szerzői jogok megsértéséért a kölni bíróság által elbírált ügyben.

(lexology.com)




Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.