A tartalom újbóli megosztása (retweet) a közösségi média platformok egyik alapvető funkciója. Ennek ellenére nagyon kevés felhasználó van tudatában annak, hogy ezzel megsértheti a megosztott tartalom jogosultjának jogait. A kölni kerületi bíróság eseti döntése egy fotó megosztásáról.
Rekha Palli az indiai Delhi Legfelsőbb Bíróságának bírája kötelezte a Twitter amerikai közösségi médiaóriást, hogy tartsa be az ország nemrégiben elfogadott technológiai szabályait, miután a cég állítólag elmulasztotta kijelölni a panaszfelelősét.
Amikor az online platformok teljes ellenőrzést gyakorolnak a digitális társadalmi élet egy-egy szelete fölött, mint ahogy például a Twitter a mikro blogok, a Google az internetes keresés vagy a Facebook a közösségi média fölött, akkor államokhoz kezdenek hasonlítani – mutatott rá Frank Pasquale, a Brooklyn Law School jogászprofesszora.
Sokunknak a pillanat hevében elszalad a keze a billentyűzeten. A Twitter azonban most még a legotrombább trollokon is megkegyelmezne, így javítva a közösségi háló hangulatát.
A 2019-es viszonylag kevés adatvédelmi hatósági eljárás után 2020-ban az eljárások drasztikus növekedésével szembesültünk az EU-ban.
Betiltották a Twitter, a Periscope és a Pinterest reklámtevékenységét, amiért a törvény ellenére továbbra sem jelöltek ki törökországi kapcsolattartót.
Az igazságügyi miniszter szerint a Digitális Szabadság Bizottság rendkívüli ülésére a tech cégek “rendszerszintű visszaélései” miatt van szükség.
Alábbi cikksorozatában a szerző a digitális társadalom különböző aspektusait tárja elénk, igyekezve lényegre törően bemutatni szerkezetének fontosabb csomópontjait, és összegezni a tudásrendszerek, az internet, a mesterséges intelligencia, a hálózati társadalmak fontosabb, a jogalakulás szempontjából releváns mozgásait. Ezúttal korunk tudástárát, a Wikipédiát veszi górcső alá.
Az ír adatvédelmi hatóságokhoz más tagállamok adatvédelmi hatóságai intéztek megalapozott és releváns kifogásokat, amelyekkel a hatóság nem értett egyet, ezért az ügyben az EDPB döntött.
Szerdán egyenként 10 millió líra (mintegy 366 millió forint) figyelmeztető pénzbírsággal sújtották a Facebookot, az Instagramot, a Twittert, a YouTube-ot és a TikTokot.
