A román legfelsőbb bíróság megállapította, nem illetékes az 1989-es romániai forradalom perének elbírálásában

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A román legfelsőbb bíróság pénteken megállapította, hogy nem illetékes az 1989-es romániai forradalom perének elbírálásában, így az aktát, amelyben Ion Iliescu volt román elnök és több magas rangú egykori román katonai vezető ellen is vádat emeltek, átküldte a bukaresti táblabíróságnak.

Az Agerpres hírügynökség emlékeztetett, hogy az akta nem először van a legfelsőbb bíróság asztalán, viszont csak most állapította meg, hogy nem illetékes az elbírálásban.

A legfőbb ügyészség tavaly augusztusban emelt vádat másodszor, miután 2020 októberében a bíróság kizárta az ügyészség bizonyítékainak egy részét. A legfelsőbb bíróság végül 2021-ben rendelte el a bűnvádi eljárás megismétlését. Augusztusban Gabriela Scutea legfőbb ügyész elmondta, hogy a legfelsőbb bíróság észrevételeit figyelembe vették, és kijavították a korábbi vádemelés során elkövetett hibákat.

A vádhatóság Ion Iliescu, Gelu Voican Voiculescu egykori kormányfőhelyettes és Iosif Rus, a román légierő akkori vezetője ellen emelt vádat, akiket emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésével vádolnak.

Most azonban a legfelsőbb bíróság megállapította: azért nem illetékes, mert Ion Iliescu 1989. december 22. és 30. között nem volt kormányfő, hanem csak a kommunista rezsim után megalakult Nemzeti Megmentési Front tagja, majd annak elnöke. A per másik vádlottja, Gelu Voican Voiculescu esetében is megállapították, hogy december 22. és december 27. között nem volt sem a kormány tagja, sem kormányfőhelyettes, hanem szintén a Nemzeti Megmentési Front tagja, ez az intézmény viszont nem tekinthető kormánynak.

A vádhatóság mindhárom vádlottnak azt rója fel, hogy 1989. december 22. és december 30. között nyilatkozataikkal és döntéseikkel félrevezették a közvéleményt, indokolatlanul pánikot keltettek, és elterjesztették azt az álhírt, hogy terroristák támadták meg az országot. Ezzel a katonai diverzióval érték el, hogy hatalomra kerüljenek. A félrevezető információk miatti események nyomán 857 személy vesztette életét, 2382-en megsebesültek, 585 embert megfosztottak szabadságától. Az ügyészek szerint 1989 decemberében, Nicolae Ceausescu kommunista diktátor elűzése után az állam politikai és katonai vezetését a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa ragadta magához, amely hatalmának legitimálása érdekében rémhírkeltéssel provokált ki fegyveres összetűzéseket.

Az aktív politizálástól már visszavonult, 92 éves Ion Iliescu 1990 és 1996, valamint 2000 és 2004 között volt Románia államfője.

(MTI)

---