A saját vállalkozástól kapott munkabért az elmaradt jövedelembe be kell számítani


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Amennyiben a munkaviszonya jogellenes megszüntetését követően kárenyhítési kötelezettségének eleget téve, saját vállalkozásából – igazoltan – munkabérben részesül, ezen jövedelem beszámítandó a munkáltatótól származó jövedelempótló kártérítés összegébe.


Az alapügy

A felperes 2007. április 27-től állt közalkalmazotti jogviszonyban az alperessel, állatorvos munkakörben. Munkaviszonyát az alperes 2017. március 1-jén kelt felmentéssel szüntette meg.

A felperes 2000. január 21-től vezető tisztségviselője és 2000. február 10-től beltagja egy Bt.-nek. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a jogviszonyát, és elsődlegesen annak jogkövetkezményeként elmaradt jövedelme, valamint a felmentés jogellenességétől függetlenül két havi felmondási időre járó távolléti díj kifizetésére kérte az alperest kötelezni.

Másodlagosan a felmondás jogellenességére tekintettel két havi felmentési időre járó távolléti díjat igényelt. Ezen kívül végkielégítés kifizetését kérte.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen a felperesnek elmaradt jövedelmet, valamint végkielégítést. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a felperesnek a vele közölt felmentéssel összefüggésben nem keletkezett kára, másodlagosan a másodfokú bíróság, harmadlagosan pedig az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. A felperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.

A Kúria döntése

A felülvizsgálati kérelem megalapozott. Alaptalanul állította az alperes a 3/2014. (III. 31.) KMK véleményben írtak megsértését az Mt. 169. §-ával összefüggésben.

A KMK vélemény szerint jogcímeket kell tételenként megjelölni, és ezzel összefüggésben az igényt kimunkálni. Jelen esetben azonban a jogellenes jogviszony megszüntetéséhez kapcsolódó elmaradt illetmény volt a vitatott, vagyis ezen a jogcímen élt keresettel a felperes. Ezen túlmenően az alperes további tételes – esetleg havi bontású – kimunkálás iránti igényének nem volt jogszabályi alapja.

Az Mt. 169. § (1) bekezdése értelmében a munkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál az elmaradt munkabért és annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabérén felül jogosult, feltéve, ha azt a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette. Ezen rendelkezés hiányában, továbbá az Mt. 177. §-a alapján alkalmazandó Ptk. 6:528. § szabálya folytán elmaradt jövedelemként nem a munkavállaló távolléti díját, hanem az elért havi átlagkeresetet kell alapul venni. Ennek összege meghatározásánál megfelelően alkalmazandó a 3/2014. (III. 31.) KMK véleményben és a 6/2016. (XI. 28.) KMK véleményben kifejtett álláspont. Irányadó továbbá az 1/2016. (V. 22.) PK vélemény, amelynek I. pontja is az „átlagkereset” meghatározását tartalmazza.

Az Mt. alapján a munkavállalót kárenyhítési kötelezettség terheli. Ennek teljesítése vizsgálatakor az ügy egyedi sajátosságait kell értelmezni és értékelni. Jelen esetben a felperes kárenyhítési kötelezettségének azáltal tett eleget, hogy – saját állítása szerint is – Bt.-jével munkaviszonyt létesített.

Megalapozatlan azonban a felperes állítása, miszerint csak saját vagyonának átcsoportosítása történt ezzel. Szabadon dönthetett arról, hogy az elért eredményt jövedelemként kiveszi a vállalkozásból, vagy azt abba fekteti. Jelen esetben – bérkartonnal igazoltan – a felperes a Bt.-jétől munkabér jövedelemben (Szja tv. 4. § (1) bek.) részesült.

Tekintettel arra, hogy új munkaviszonyt létesített, ahonnan jövedelme származott, ennek összegét értékelni kell az alperes által fizetendő kártérítés mértékénél. Az eljáró bíróságok elfoglalt jogi álláspontjuk miatt a felperes megtérült jövedelmével nem foglalkoztak. Nem értékelték a 2017. évre rendelkezésre álló bérkartont, a felperes Bt.-től kapott munkabérről szóló állítását és nem vonták vizsgálódási körbe azokat a kártérítésre vonatkozóan, így pedig az elmaradt jövedelem mértékéről nem tudtak helytálló döntést hozni.

A szükséges bizonyítás lefolytatása után lesz a bíróság abban a helyzetben, hogy megalapozott, mindenre kiterjedő döntést hozhasson. Erre tekintettel a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, az elmaradt munkabérre vonatkozó rendelkezést az elsőfokú ítéletre kiterjedően hatályon kívül helyezte és e körben az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján.

(kuria-birosag.hu)




Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 21.

Fontos határidő közelít a GDPR-szabályokban

A GDPR rendelet előírásai szerint eljött a kötelező felülvizsgálat ideje, amelynek során minden adatkezelőnek meg kell győződnie arról, hogy adatkezelési folyamatai továbbra is megfelelnek a GDPR előírásainak – hívja fel a figyelmet az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás.

2021. szeptember 21.

Bírságot kapott Lengyelország az EU bíróságától

Napi 500 ezer euró, az Európai Bizottságnak kifizetendő pénzbüntetésre kötelezték Lengyelországot, amiért az nem szüntette be a lignitkitermelési tevékenységét a cseh-lengyel határon fekvő Turów szénbányában.